A Miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár plakátjai, 1956

1956 • A nemzet egységes akarata szerint (297 mm x 426 mm)

A nemzet egységes akarata szerint.

1. Magyarország minden idegen hatalomtól független, semleges ország legyen! Ennek feltétele: a szovjet csapatok hagyják el az országot.

2. Magyarország társadalmi és gazdasági rendszere demokratikus eszközökkel felépített szccialhmus legyen a nemzeti sajátosságok figyelembevételével, — érvényben tartva az 1845*ös földreformot és a gyárak nagyüzemek, bányák, a bankok társadalmi tulajdonba vételét3. Magyarország vállalja ENSZ tagságával járó összes kötelezettségeit és él annak jogaival.

4. A Magyar Állam minden polgárának biztosítva legyen az emberi szabadságjogok teljessége... szabad, titkos választások, több párt részvételével.

5. Jelen történelmi helyzetükben csak a pártok érdeke szerint való gondolkodás nem szolgálja a szabadságharc legnagyobb kincséit a nemzeti egységet. Az írószövetség és az alábbi szervezetek éppen ezért a magyar munkássággal, parasztsággal és a forradalmi ifjúsággal vállalnak sorsközösséget. A közvetlen kibontakozás feladatait az ő demokratikusan választott szerveikkel együttműködve kivánjuk munkálni.

6. Rendkívüli helyzetünkben különös hangsúllyal kivánjuk felemelni szavunkat minden egyéni és hatósági terror és önkény s a múlt diktatórikus eszközeinek visszaállitása, visszacsempészése ellen. Kivánjuk, hogy a törvényes igazság érvényesüljön. Ä bűncselekménnyel terhelteket bíróság előtt, nyílt tárgyalásokon kell felelősségre vonni.

Á fenti nyilatkozat elvi álláspontja alapján a legsürgősebb tennivalók azok valóraváltásához :

1. Tájékoztatni kell folyamatosan az országot, a világot: a forradalom az egész magyar nép nemzeti forradalma volt. A forradalom fegyvertelenül, teljes nemseti egységben tovább tart, — a nyilatkozatban említett elvek meg- megvalósitásáért. Ne akadályozza meg senki a kibontakozást! A forradalom erőit nem győzheti le a belső sztali- nista-rákosista vagy jobboldali restauráció! Ne avatkozzanak be külső erők belügyeinkbe!

2- Létre kell hozni a forradalom hatalmi szervét: A forradalmi parlamentetl... Ez a parlament a két nagy történelmi tényezőre: a munkásság, a parasztság, valamint a nemzetért felelős értelmiség, ifjúság szabadon, titkosan választott szerveire épüljön. A forradalmi parlament határozza meg az ország további feladatait, amig az alkotmányos élet megkezdődik. A forradalmi parlament a hatalom egyetlen szerve. A forradalmi parlament jelöli ki a foradalmi kormányt

3. A sztrájk-jog a munkásoké! A gyárak, üzemek, vállalatok, intézmények maguk döntsenek a munka felvételéről. A köz- és élelmiszer üzemek munkája nélkülözhetetlen. Minden olyan üzem, amely a munka felvétele mellett határoz kösse ki: a munkafelvétel feltételes!!! Az üzemekben, egyetemeken, intézményekben sztrájk esetén a sztrájk összetartás céljából ülősztrájk legyen.

4. A rend helyreállítása. A karhatalom tisztázása. A nemzeti vagyon mentése. A feladatokat külön részletezik a munkásság, parasztság, ifjúság, értelmiség rétegszervei.

Itt csatoljuk a munkástanácsok parlamentjének az üzemi autonómiáról szóló „A munkástanácsok jogainak és működésének alapelvei“ c. határozatát. A munkásparlament X. 31-iki megbeszélésén 24 üzem küldötte volt jelen.

A magyar nép az elmúlt hetekben bennünket is magával ragadó szenvedéllyel és egységben nyilvánította ki akaratát. Amig uj,

békés akarat nyilvánításra módot nem adnak neki, ehhez^ nekünk íróknak, művészeknek, tudósoknak értelmiségieknek bármit

hozzáfűzni, ezen alkudni, sem szándékunk sem jogunk. A nemzeti szabadságharc vívmányai alapján tehát a magyarság életének

jövendő képét a következő főbb pontokban jelöljük meg:

n munkástanácsok jogainak és működésének alapelvei.

1- Az üzem a munkásoké. A munkások az államnak a gyár termelése után adót és az üzemi nyereségből megállapított részese- . dést fizetnek.

2. A vállalat legfőbb irányitó szerve a dolgozók által demokratikusan választott munkástanács.

3. A munkástanács saját kebeléből 3-8 tagú igazgatói bizottságot választ amely a munkástanács állandó eljáró szerve, amely igazgatói bizottság később részletesen megállapított feladatokat is el fog látni.

4. Az igazgató az üzem alkalmazottja. Az igazgatót és a fontosabb munkakört betöltő alkalmazottakat a munkástanács választja. A választást megelőzi az igazgatói bizottság által nyilvánosan meghirdetett pályázat.

5. Az igazgató a vállalat ügyének intézője, a munkástanácsnak felel.

6. A munkástanács fenntartja magának a következő jogokat;

a) Jóváhagyja a vállalat valamennyi tervét.

b) Dönt a béralap megállapításáról és Jelhasználásáról.

c) Az összes külföldi szállítási szerződések megkötéséről.

d) Valamennyi hitelügylet lebonyolításáról.

7. Vita esetén valamennyi dolgozóra nézve a munkaviszony keletkezéséről és megszüntetéséről ugyancsak a munkástanács dönt.

8. Jóváhagyja a mérlegeket és dönt a vállalat részére megmaradt nyereség hovajordításáról.

9. Saját kezébe veszi a vállalat szociális ügyeinek intézését.

Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Zeneművészek Szövetsége, Magyar Színészek Szövetsége, Magyar Építőművészek Szövetsége, Magyar Képző-és Iparművészek Szövetsége, Magyar írók Szövetsége, Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, Értelmiségi Forradalmi Bizottság, Magyar Filmművészek Szövetsége, Magyar Rádió, Ganz-raktár, Vagon, Hajó, Villamossági, Standard, Beloiannisz, a IX. kér, összes üzemeinek képviselete, Egyesült Izzó, Láng gépgyár, MÁVAG, stb. . . csatlakoztak eddig a

kiáltványhoz.

n