Református gimnázium, Miskolc, 1947
Az iskola története Alapítása a miskolci református egyházközség megalakulásával egyidőben — 1560 körül — történt. Az 1648-ban Sárospatakon tartott részzsinat „a felnőtt ifjakkal is" bíró nagyobb városi iskolák közt említi. Ekkor már szépszámú vidéki növendékei részére bentlakásra is berendezett központi iskola: teljes gimnázium, előkészítő (elemi) osztályokkal. Kezdetben anyaiskolája a sárospataki kollégium; tanrendszere ehhez igazodott, rektorát, köztanítóit ennek végzett növendékei közül hozta, fenntartója pedig a tisztán református város; főbírái az intézet „szorgalmas építésére" felesküdtek. A XVIII. században már fenntartója az egyházközség, kormányzótestülete közvetlenül az egyháztanács, 1796-tól az (eleinte iskolatanácsnak nevezett) igazgatótanács, főhatósága először a Borsod-Gömör egyházmegye, 1735-től a tiszáninneni egyházkerület. — A város telkén és költségén emelt első iskolaépületet a hívek közadakozásából és országos gyűjtés segítségével több ízben kibővítették (jelenleg múzeum). Mostani épülete új telken 1896—1898ban épült. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt irattárát és könyvtárát a labanc hadak elpusztították. Legrégibb okmánytára az 1708-ban készült iskolai törvények alapján 1715-ben kibővített törvénykönyv (Liber legum scholae Miskolczinae). 1794-ben a bentlakó növendékek közélelmezésének helytartótanácsi rendeletre történt megszüntetése után — alumneum, 1871-ben alapítványokból és adakozásokból tápintézet létesült. (Fennállott 1919-ig). 1829-től 1848-ig filozófiai tanfolyammal bővítve, mint lyceum működött. 1839-ben bevezette a magyar tanítási nyelvet, 1841-ben önképző társulatot alakított. (Újjászervezte Lévay József, az iskola irodalomtanára 1859-ben Kazinczy önképzőkör néven.) Az 1848/49. szabadságharc a nagyobb tanulókat, a köztanítókat és a tanárokat a nemzeti ügy szolgálatába szóllította, ezért is, de főleg a hadiesemények miatt a tanítás csak megszakításokkal folyt s „százakra sőt ezrekre menő kára" lett az iskolának. Az abszolutizmus alatt lioszszabb ideig nem volt nyilvánossági joga. Ezt az érettségi vizsgálat tartásának jogával együtt az egyházkerületi tanterv bevezetése után (8 osztály, 8 tanár) l863-ban kapta meg. Az 1883. évi törvénycikkel főgimnáziummá lett, az 1924. évi középiskolai törvény alapján az 1934. XI. t-c. életbeléptetéséig reálgimnázium volt. Az 1939-ben megnyílt internátusa 1944 március 21-ig működött. 1940-ben a Budai József alap megteremtésével megindította a falusi tehetségmentést. Az 1948. XXXIII. t-c. értelmében az iskola államivá lett.