Református gimnázium, Miskolc, 1942

' ri Iskolánk története Iskolánk alapítása a miskolci egyházközség megalakulása idején, 1560 körül történt, s már 1648-ban kifejlett középiskola volt, nagyobbszámú vidéki növendékkel. Az egyház és így az iskola ügyeit is a tiszta református város közgyűlése vezette; a város főbírái az intézet „szorgalmas építésére" felesküdtek; az iskola hajléka (a mostani múzeum helyén) a város telkén és költségén emelt földszintes épület volt, a szénior felügyelete alatt az iskolában lakó deákokat pedig a város polgárai élelmezték temetési és más egyházi szolgálatokért. Az iskola főhatósága eleinte a Borsod-Gömör egyházmegye, 1745ben történt megalakulása után pedig a tiszáninneni egyházkerület. 1735-ben az egyház és a város szétválván, az iskola ügyeinek az intézését az egyháztanács vette át. Azonnal felépíttette a Szinva vonalába eső szárnyépületet, majd 1792-ben emeletet húzatot rá a hívek közadakozásából. 1774-ben — minthogy a helytartótanács rendeletére a bentlakó deákok közélelmezését be kellett szüntetni — alapítványokból és közadakozásból alumneumot állított fel. 1796-ban az iskola vezetése a 16 tagú iskolatanács kezébe került. Theologiai és filozófiai tanfolyammal bővülve, 1835-ben helytartótanácsi engedéllyel az iskola lyceummá lett. 1839-ben az egyházkerületi tanterv (az elemi osztályok elválasztása s a 6 osztályú gimnázium) életbeléptetésével kapcsolatban a magyar tanítási nyelvet vezették be. 1841-ben megalakult az „önképző társulat". Ezt elevenítette fel és alakította újjá 1859-ben Lévay József irodalomtanár, Kazinczy önképzőkör néven. Az 1848—49. szabadságharc és az ezt követő elnyomatás korában igen nehéz idők következtek az iskolára s csak az önkényuralom szelidülésével, majd a kiegyezéssel köszöntöttek be ismét a jobb napok. 1862/63-ban az egyházkerületi 8 osztályra és 8 tanárra készített tanterv bevezetése után, megkapta a nyilvánosság és az érettségi vizsgálat tartásának jogát. 1871-ben 7 tanulóval megindult a közadakozásból szervezett diákjóléti intézmény: a tápintézet, 1879-ben pedig országos gyűjtés segítségével egy egyemeletes szárnyépülettel bővítették ki az iskola épületét. Uj korszakot az iskola életében az 1883. évi középiskolai törvénynek 1884-ben való életbeléptetése jelent. Ennek a törvénynek az alapján egyrészt 80 ezer frt. államsegély igénybevételének a segítségével 153 ezer frt. költséggel a szomszédságban levő új telken felépült az