Református gimnázium, Miskolc, 1941

7 alurrinu.s diákoknak, főleg önkéntes adományokból. 1798-ban a Ratio educationis hatása alatt már előzőleg tett változtatások után (pl. a német nyelv tanítása) a sárospataki tanrendszer alapján nyolc osztályra új tantervet vezetett be; 1810-ben az osztályozást, 1812-ben a szabályos anyakönyvek vezetését, 1836-ban a minden tárgyból külön érdemjegyek adását hozta be. Theologiai és filozófiai tanfolyammal bővülve, 1835-ben helytartótanácsi engedéllyel az iskola lyceummá lett. 1839-ben az egyházkerületi tanterv (az elemi osztályok elválasztása s a 6 osztályú gimnázium) életbeléptetésével kapcsolatban a magyar tanítási nyelvet vezették be. 1841-ben megalakult az „önképző társulat", ezt elevenítette fel és alakította újjá 1859-ben Lévay József irodalomtanár, Kazinczy önképzőkör néven. Az 1848/49. szabadságharc a nagyobb tanulókat, a köztanítókat és tanárokat a nemzeti ügy szolgálatára szólította, ezért is, de főleg a hadi események miatt a tanítás csak megszakításokkal folyt, az orosz megszállás pedig „százakra, sőt ezrekre menő kárt okozott" az iskolának. Az elnyomatás korában is igen nehéz idők következtek. Az Organisations Entwurf kívánalmainak (új állások szervezése, a szakrendszer bevezetése) az anyagiak hiánya miatt megfelelni nem tudott, az abszolút kormány (a német tanítási nyelv bevezetése) követelésének ellenállt, így nyilvánossági joga évek során át nem volt. Az önkényuralom szelidülésével, majd a kiegyezéssel köszöntöttek be ismét a jobb napok. 1862/63-ban az egyházkerületi 8 osztályra és 8 tanárra készített tanterv bevezetése után, megkapta a nyilvánosság és az érettségi vizsgálat tartásának jogát. 1871-ben 7 tanulóval megindult a közadakozásból szervezett diákjóléti intézmény, a tápintézet, 1879-ben pedig országos gyűjtés segítségével egy egyemeletes szárnyépülettel bővítették ki az iskola épületét. Uj korszakot az iskola életében az 1883. évi középiskolai törvénynek 1884-ben való életbeléptetése jelent. Ennek a törvénynek az alapján egyrészt 80.000 frt. államsegély igénybevételének a segítségével 153 ezer frt. költséggel a szomszédságban levő új telken felépült az iskola mostani épülete, ahová 1898-ban költözködött be, másrészt az 1896-ban kötött államszerződés (12 rendszeresített állás közül 5-nek állami kinevezése mellett) fenntartási államsegélyt biztosított. Ez a fenntartási államsegély 1921-re 48 ezer koronára emelkedett, az osztályok számának szaporodásával kapcsolatban. Az iskola fenntartási államsegélye mellett az iskola művelődési és nevelő munkáját látó és értékelő jótevőink — mint Pálóczi Horváth Mária, doni Tivadar, Rácz Ádám, Soltész Nagy Albert, Lévay József, Szalai István, dr Gomba Károly stb., akiknek az emlékét sok szülői gond és diáknélkülözés enyhítése, sok fiatal ambíciónak az alapítványok élvezetében