Református gimnázium, Miskolc, 1941

7 alurrinu.s diákoknak, főleg önkéntes adományokból. 1798-ban a Ratio edu­cationis hatása alatt már előzőleg tett változtatások után (pl. a német nyelv tanítása) a sárospataki tanrendszer alapján nyolc osztályra új tanter­vet vezetett be; 1810-ben az osztályozást, 1812-ben a szabályos anyakönyvek vezetését, 1836-ban a minden tárgyból külön érdemjegyek adását hozta be. Theologiai és filozófiai tanfolyammal bővülve, 1835-ben helytartótaná­csi engedéllyel az iskola lyceummá lett. 1839-ben az egyházkerületi tan­terv (az elemi osztályok elválasztása s a 6 osztályú gimnázium) életbelép­tetésével kapcsolatban a magyar tanítási nyelvet vezették be. 1841-ben megalakult az „önképző társulat", ezt elevenítette fel és alakította újjá 1859-ben Lévay József irodalomtanár, Kazinczy önképzőkör néven. Az 1848/49. szabadságharc a nagyobb tanulókat, a köztanítókat és tanárokat a nemzeti ügy szolgálatára szólította, ezért is, de főleg a hadi események miatt a tanítás csak megszakításokkal folyt, az orosz meg­szállás pedig „százakra, sőt ezrekre menő kárt okozott" az iskolának. Az elnyomatás korában is igen nehéz idők következtek. Az Organisa­tions Entwurf kívánalmainak (új állások szervezése, a szakrendszer beve­zetése) az anyagiak hiánya miatt megfelelni nem tudott, az abszolút kor­mány (a német tanítási nyelv bevezetése) követelésének ellenállt, így nyil­vánossági joga évek során át nem volt. Az önkényuralom szelidülésével, majd a kiegyezéssel köszöntöttek be ismét a jobb napok. 1862/63-ban az egyházkerületi 8 osztályra és 8 tanárra készített tanterv bevezetése után, megkapta a nyilvánosság és az érettségi vizsgálat tartásának jogát. 1871-ben 7 tanulóval megindult a közadako­zásból szervezett diákjóléti intézmény, a tápintézet, 1879-ben pedig orszá­gos gyűjtés segítségével egy egyemeletes szárnyépülettel bővítették ki az iskola épületét. Uj korszakot az iskola életében az 1883. évi középiskolai törvénynek 1884-ben való életbeléptetése jelent. Ennek a törvénynek az alapján egy­részt 80.000 frt. államsegély igénybevételének a segítségével 153 ezer frt. költséggel a szomszédságban levő új telken felépült az iskola mostani épü­lete, ahová 1898-ban költözködött be, másrészt az 1896-ban kötött állam­szerződés (12 rendszeresített állás közül 5-nek állami kinevezése mellett) fenntartási államsegélyt biztosított. Ez a fenntartási államsegély 1921-re 48 ezer koronára emelkedett, az osztályok számának szaporodásával kap­csolatban. Az iskola fenntartási államsegélye mellett az iskola művelődési és ne­velő munkáját látó és értékelő jótevőink — mint Pálóczi Horváth Mária, doni Tivadar, Rácz Ádám, Soltész Nagy Albert, Lévay József, Szalai Ist­ván, dr Gomba Károly stb., akiknek az emlékét sok szülői gond és diák­nélkülözés enyhítése, sok fiatal ambíciónak az alapítványok élvezetében

Next

/
Thumbnails
Contents