Református gimnázium, Miskolc, 1938

az évek hosszú során át, életének minden szabad percét a kutatásnak, gyűjtésnek szentelje. A gyűjtemény dátumaiból látjuk, hogy micsoda útakat tett meg Mezőcsáttól fel Ózdig s onnan ismét a Bélkőre s a vármegye más tájaira. A munka menetének jellemzésére álljon itt a „Bükkhegység és dombvidéke rubusai" c. dolgozatából: „Mikor e genussal foglalkoztam, jóformán csak ezeket gyűjtöttem, hogy a megfigyeléseket és megkülönböztetéseket minél alaposabban végezzem. Időpazarlásnak látszhatik az ilyen lassúság, de állítom, hogy az alaposságnak határozottan haszna van belőle". Hogy ilyen munkával mily mélyre hatolt le, mutatja „Uj hybridek Borsodmegye flórájában" c. dolgozata, hol több, általa felfedezett növényt ír le. Közöttük „Carduus Soltészii Budai" Soltész Nagy Albert emlékére, ki nagy vagyonát a miskolci ref. főgimnáziumra hagyta. Több botanikus-társa őt tisztelte meg azzal, hogy róla nevezett el új növényt, pl. „Viola sotophylla f. Budaiana (Gayer). Nagy eredményeket ért el új gyümölcsfajok előállításánál. Itt mint szakképzett kutató, a legalaposabb mérlegeléssel választotta ki az előállítandó faj szülőfajait. így kapta pl. a „Czetz Mária" almát, mely ízben, színben, zamatban Jonathán-kiválóság, de fája nem kényes, így termesztésre előnyösebb. Az általa előállított almákat, körtéket, barackokat, szilva- és meggyfajtákat általa nagyra értékelt sze mélyekről, kedves tanítványairól nevezte el. így pl. Bem tábornok, Benedek Elek, Bereczki Elek, Bizony Ákos, Budai Domokos, Budai Károly (édesatyja), Dr. Gomba Károly, Haller István gróf, Kiss Sándor ezredes, Magyarosi János, Porcs János, Sárossy Gyula, stb. egy-egy ú j fajnak a névadói. „Őszibarack-termesztésünk" c. dolgozatával Miskolc gyümölcstermesztésén igyekezett lendíteni. Tiszteletbeli tagja volt a Magyar Kertészek Egyesületének. „Népies gyógynövények és gyógyeljárások Borsodvármegyében"' c. dolgozatában írja le nevezett tárgyú megfigyeléseit. Utolsó nyarain szívesen töltött néhány hetet Szalonnán. Ott jegyezte fel „Álmodni mindenkinek szabad. Miért ne álmodnám én is, kinek semmi álma nem teljesült — mának, a jövőnek. Szépet". Hogyan? Egy férfi, ki csak jót tett, élete drága kincsét, lelkének hevületét embertársainak, nemzetének szórta, így néz vissza életére? Vigasztalódjunk. Álmait, a legszebbeket tanítványai tovább álmodják, megvalósulásukért küzdenek a beteljesülésig. Szabó József 6