Református gimnázium, Miskolc, 1935

egy középiskolában okvetlenül szükség van és nemcsak azért, hogy az egészségügyi követelményeknek megfelelővé tegyük az épületet, de követelőleg írja azt elő az épület épségének a megőrzése is. Éppen ezért áldozatok árán is föltétlenül lehetővé kell tennünk a javítások megtörténését, amit azonban nagyon megnehezít az, hogy kellő anyagi fedezet nem áll az iskola rendelkezésére s arra sincs semmi kilátásunk, hogy a magas kormány a tornacsarnok mellett erre a célra is nyújtana anyagi támogatást. Bárcsak követőkre találna Nádler Fülöpné úrnő példája, aki a javításokra 100 P-t adományozott. Gyűjtés megindításával nem akarjuk terhelni a közönséget, de ha valakinek az igen tisztelt szülők és ősi iskolánk barátai közül módjában van, hogy a súlyos ezreket jelentő javításoknál segítségünkre jöhet, kérjük, juttassa el hozzánk jólelkű adományát, mi hálás köszönettel fogjuk azt a nélkülözhetetlen javításokra fordítani. Még egy tervünkről óhajtok megemlékezni. Cserkészeinknek, akinek ezévi munkájáról külön jelentésben számol be a cserkészcsarancsnokság, eddig nem volt rendes otthona. Az idén a főépületnek a Menza részére átalakított pincehelyiségében voltak elhelyezve. Most tervbe vettük, hogy innen, erre a célra kevéssé alkalmas helyiségből kihozzuk cserkészeinket és számukra az iskolaudvar alkalmas helyén egy minden tekintetben megfelelő otthont létesítünk. Ezzel egyszersmind méltó emléket fogunk emelni iskolánk boldog emlékű tanárának, Simon Gábornak, aki vagyonát erre a nemes célra hagyta s így annak megvalósulását lehetővé tette. Az otthon környékét fákkal, bokrokkal, virágokkal tehetik majd szebbé cserkészeink. Megkezdtük az egész udvar rendezését is. Levegő, napfény, virág s más növényzet kell az ifjúságnak. Kedves és szép legyen második otthona, az iskola, ahol ifjú életének jelentékeny részét tölti el. Arra törekszünk, hogy ezekből az éltető elemekből minél többet juttassunk a mi tanuló ifjúságunknak is. 26