Református gimnázium, Miskolc, 1933

33 dátlan hősiességére és elszántságára, melyet a regény megrázó elevenséggel és csodálatos szemléletességgel tud az olvasó elé varázsolni, de csak egyikőjük hangsúlyozza eléggé, hogy Gárdonyi ennek a csodálatos hősiességnek a hazaszeretet mellett azt az izzó törökgyülöletet teszi legfontosabb elemévé, amely ekkor nemcsak a harcosokat, a katonákat, hanem a nőket, sőt gyermekeket is áthatotta. Ugyanis a hazánkat elözönlő török hadak miatt szinte egy nyugodt perce sem lehetett az akkori magyarnak, örökös önvédelmi harcban telt el az élete. Védenie kellett földjét, házát, családját, minden ingó vagyonát, lovait, barmait. A török portyázó csapatok mindent elvittek, ha tehették ,sokszor a gyermekeket is. Épen egy ilyen portyázó törökcsapat garázdálkodásának megkapó elbeszélésével indult meg a regény, melyet egyik irodalomtörténetírónk (Bánhegyi Jób) a XVI. sz. magyar hősisége modern eposzának nevez. A pályakérdésben bemutatni kívánt női alakok jelleme a költő beállításában épen ebben a lelkiségben gyökeredzik. Ennék alapul vétele adhatja meg a dolgozat szilárd egységét. Lássuk, mennyiben feleltek meg ennek a pályakérdésre beérkezett munkák?! A 33. sz. munka szerzője a bevezetésben a XVI. sz. magyar lelkiségét, a magyar katona, a magyar férfi elszánt vitézségét mint valami csodás erővel a magyar nő felsőbbrendűségével akarja indokolni. De ez az általa ú. n. női felsőbbrendűség csak üres frázis nála, melynek nem tud komoly tartalmat adni. Ezután a regény női alakjait sorra bemutatja. Hosszadalmasan próbálja elemezni a regény főhősnőjének, Czeczey Évának egyéniségét. Felsorolja azokat a nemes vonásokat, amelyek kisgyermek leány korától kezdve fejlődtek, gyarapodtak lelkében: a szorgalmat, háziasságot, kedvességet, vidám kedélyt, kötelességtudást, ragaszkodó szeretetet, hűséget, önfeláldozást szeretteiért s hazájáért. Azonban voltaképen csak felsorolja s nem elemzi a szerző ezeket a lelki vonásokat. Széttagolja a regényben gyönyörűen meglévő egységét gyermek-, ifjú leány- s aszszonykorra, ami meggátolja azt, hogy a munka olvasója előtt kialakuljon ennek a nagyszerű női ideálnak teljes szépsége. Hasonló módon mutatja be a szerző a regény többi nőalakjának egyéniségét is, azonban sokkal szűkszavúbban s így sokkal homályosabban és sokkal hiányosabban is. A stílus álta-