Református gimnázium, Miskolc, 1931

21 megindult újabb 10 százalékos csökkentése s ugyanezen öszszeggel az iskola kiadásainak növekedése. Mindezek folytán elkerülhetetlenül szükséges, hogy úgy az állam, mint az egyház az 1932—33. évnek már első részében rendkívüli jsegélyekkel jőjj'enek az iskola támogatására, hacsak azt nem akarják eltűrni, hogy ez évszázados, érdemes, népes és népszerű középiskola fenntartási ellátásának fogyatékossága folytán hanyatlásba merüljön. E mostoha sorsot igazán nem érdemli meg. m) Az iskola volt növendékeinek szövetsége. E tanévben 1932 május 17-én megtartotta a Miskolci ref. reálgimnázium diákszövetsége alakuló közgyűlését a megelőző évek előkészületei után. A közgyűlést a helyi választmány és annak kebelében az igiazgialtó vezetése alatt működő tanári albizottság készítette elő és rendezte. A közgyűlésen, mely a reálgimnázium tornatermében folyt le, a volt tanulótárs,ak közül Miskolcról és az onszág minden vidékéről számosan jelentek meg. Azonkívül megjelent az iskola elöljárósága részéről Far. kas István püspök és dr. gróf Haller József főgondnok. A közgyűlés nagyhatású lélekemelő ünnepéllyé vált. Dr. Molnár Gyula ügyvéd, főrendiházi póttag, mint elnök, üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta a közgyűlésit). Ezután Csorba György igazgató tett jelenttiést az előkészítő munkálatokról, vázolta az iskola múltját, szerepét ,a nemzeti közművelődésben és indokolta az egyesülés célját. A 372 éves tanintézet múltját érdeklődéssel, a legújabb 50 év történetét, pediig sokan emlékeiktől meghatva hallgatták. Elmondotta az igazgiató, hogy az előkészítő bizottság dr. Molnár Gyula, elnökből, Csorba György ügyvezető elnökből, dr. Görgey László és dr. Halimay Gyula alelnökökből és nyolc jegyzőből állott. Vázolta annak a százhetvenegy évnek történetét, mely alatti aíz iskola 1727-től 1898-ig a régi épületben szolgálta a középiskolai oktatás ügyét. A mostani gimnáziumi épület 1898 szeptember 1-én nyílt meg. Sok változatos és küzdelmes eseményen ment át hosszú idő aliatlt a miskolci ref gimnázium és az egyháznak, a magyar kulturának, a magyar nemzeti államnak, nemkülönben a városnak tett hosszú és jó szolgálata fejében kiérdemelte, hogy úgy egyházi, mint állami tényezők pártfogásukba vegyék. így érkezdtt el az intézet a mai időkhöz,