Református gimnázium, Miskolc, 1926
VIII. tése, a magaviseletükben megtévedni látszó tanulók fölkarolása és mentése; az előadásokon meg nem jelenhetőknek segiteni a lecke megmutatásával, esetleg megmagyarázásával. Az állat- és növényvédelmi szakosztály célját és munkáját a neve világosan kifejezi. Egyenesen megható az a gyönyörű lelkes odaadás, amellyel az ifjúság egész év folyamán dolgozott. Volt összesen 26 gyűlés, egy vitaülés, egy madárdélután tartásával nem remélt kedves hangulatot és melegséget váltott ki a kezdeményezés az ifjúság lelkében. Diósgyőr, Sajóecseg és Heőcsaba községekben tervbe vett templomi ünnepségét a kör őszre halasztotta a körülmények alakulása következtében. Év folyamán elhangzott: 13 bibliamagyarázat és prédikáció; 9 fölolvasás; 31 szavalat; 1 ének; 6 zeneszóló és együttes; 59 birálat; 6 elnöki dicséretet nyert birálat; kitűnő dicséretet nyert 6 munka; 3 Írásbeli birálat; 14 szavalat 1; 1 énekszóló; 3 zeneszóló és együttes; elvettetett 3 munka és birálat, 2 szavalás. Kitüzetett két pályakérdés. A Szabó Dániel 16 pengős dijra ,,A vallás- és természettudomány állításainak összhangja" tüzetett tételül. Két munika érkezett. Az 1. számú „Ember küzdj és bízva bízzál" jeligéjű alapos bibliatanulmányozás gyümölcse, csak nagyon egyoldalú, jóformán csak a bibliát használja s annak is az ó-szövetségi részét. A bibliai érvek kezelésében meglehetős apologetikus ügyességeit árul el, csak nagyon röviden bánik el tárgyával. Társa, a 2. számú, „Én az alfa és az ómega" jeligéjű, magasan szárnyal fölötte. Terjedelemre nézve is tízszerese annak. Középiskolai tanulónál meglepő komoly, elmélyedni tudás, a bibliának inkább a lelke, szelleme, mint tétellé merevített betűi, külön dicséretet érdemlő széleskörű ismeret, nagy és forró tárgyszeretet, rendithetetlen, kiforrott hit és tisztalátásu tudás, a kettőnek erejétől áthatott harmonizált és teljesen egyensúlyozott széplelküség az, ami a kiváló munkát a dijra külön elismeréssel érdemessé teszi. A dijat ez kapta. Szerzője Balázs Csaba VIII. o. t. Az 1. számú mű dicséretre érdemes. Szerzője: Héczey István VII. o. t. — A Puky Endre dr. 20 pengős dijra kitűzött tétel volt: „Szegedi Kiss István, mint az önmegtartóztatás és kitartás lélekóriása". A beérkezett 3. számú mű szerzője hat ív terjedelemben, nagy alapossággal, a rendelkezésére állható forrásmüvek gondos fölhasználásával kerek, szép dolgozatot produkált. Azonban inkább a historikumra fektette a fősúlyt a nagy reformátor életeseményeinek különben nagyon ügyes ismertetésével. Társa, a 4. számú mű, reflexiókban gazdag, a nagy reformátor alakját nem elénk festi, hanem élővé tudja