Református gimnázium, Miskolc, 1911

50 fordultunk, melynek nevezetességei között ott van a régi műegyetem épülete; majd az impozáns külsejű Magyar Nemzeti Múzeum, Petőfi emléktáblájával; körül'itte a gyermekek annyira kedves játszóhelye, a felnőtteknek pihenője s üdítője: a Múzeum kertje, elől Arany János híres ülőszobrával, amely úgy főalakjának, mint mellékalakjainak esztétikai szépségéről nevezetes. Csomagjainkat elhelyezve, további útunkat a Kálvin-téren kezdettük s úgy haladtunk a Duna partja felé, balra hagyva a Vámház hatalmas palotáját. Innen kezdve tanulságos és élvezetes sétát tettünk a Dunaparton, fővárosunk eme büszkeségén Alkalma nyílt itt meggyőződést szerezni ifjúságunknak arról, hogy mindaz a sok dicsérő nyilatkozat, ami Budapest természeti szépségeiről s fekvéséről szól, nem puszta szó, de a legteljesebb valóság. Délelőtt volt; a nap fényes sugarait vetette a Duna habjaira, mely nyugalmas fenséggel hömpölygött tova. Hátán a füstölgő s némán előnyomuló propellerekkel, pesti partján az élettel: csilingelő villamosokkal, robogó kocsikkal, sétáló néppel ; szemben a történeti nevezetességű Gellért hegy, majd a királyi vár hatalmas csoportja. Mind valamennyi részese annak a fenséges képnek, mely a nemzet kincsének bámulatára ragadja a nézőt s büszkeséggel tölti el a honfi lelkét, hogy ime, ez mind a mienk! Ily környezetben jutottunk az Akadémia épületóig, miközben egész csoportjával találkoztunk a nevezetességeknek, mint a Petőfi, Eötvös, Deák Ferenc, Széchenyi szobrával és a Vigadó épületével. Sétánkat innen már visszafelé folytattuk, útba ejtve^Vörösmarty szép szoborcsoportozatát, az Eikü-teret s a Tudományegyetemet, amelyeknek megtekintése nem kevés gyönyört nyújtott úgy nekünk kísérőknek mint a tanulóknak. Ebéd után egy órai pihenőt tartva, utunkat a Dunán propelleren téve meg, Budán, nevezetesen a várban folytattuk. Legelőször az alagút tünt szemünkbe, melynek jobb oldalán kellemes szerpentinen jutottunk a miniszterelnökségi palotához ; onnan pedig a vár remek kertjébe, melynél szebbet eddig sem itthon, sem a külföldön, Ausztriában vagy Németországban sem láttam. Feledhetetlen az a kilátás, mi innen az egész városra s környékére nyílik. Egyfelől a messze pusztaság lankás dombjaival, másfelől a hatalmas város impozáns épületeivel, füstölgő gyárkéményeivel, közvetlen alattunk a csillogó Duna. Ily hatások keltette hangulattal haladtunk tovább a Szinházutcán keresztül Zala honvédszobra mellett a 600 éves Nagy Boldogasszony vagy Mátyás-templomhoz. E templom IV. Béla királyunk alatt épült; Nagy Lajos és Zsigmond bővítették, Mátyás szépítette.