Református gimnázium, Miskolc, 1911

14 törvények alkotására, a mint az például az aranybulla megalkotásánál ismeretes, azonban nem olyan módon, hogy a törvények hozása a nemzetet képviselő egész nemesség közbejöttével történt volna. Az első általános gyűlés (congregatio generális) a kunok ügyéneka rendezésére jött össze Tétényben Kun László uralkodása idején. Az első igazi országgyűlés ideje pedig 1298., a mikor III. Endreuralkodása idején Pesten az ország főpapjai, papjai, nemesei a király és a bárók hozzájárulásával törvényeket hoztak. Az országgyűlésnek ezt a formáját állandósítani is akarták, a mennyiben elrendelték, hogy a következő évben Rákoson ismét egybe kell gyűlniök. És hogy ez tényleg rendszeressé vált, igazolja a papságnak Károly Róbert ellen emelt ama panasza, hogy „betiltotta a rendek közönséges gyűléseit, a melyeken az ország ügyeit szokták intézni". Nagy Lajos az 1351. országgyűlés végzései „a bárók beleegyezésével" hozta. Mária, különösen pedig Zsigmond uralkodása alatt válik rendes szokássá az országgyűlések tartása. Azokon megjelennek a szent korona tagjai, a főpapok, a főurak, a nemesek, majd később a szabad királyi városok követei is. A nemesség majd személyesen, majd követek útján vett részt az országgyűléseken. Már Mária uralkodása idején nyomát találjuk annak, hogy megyei követek képviselték a nemességet. 1385 nov. 8-ra Budára „Congregationem generalem . . . celebrassemus. Sic videlicet ut de singulis ipsius regni nostri comitatibus, quatuor potiores nobiles ad diem et iocum praedictum convenire debuissent" mondja a meghívó levél.* A követküldés azonban még akkor nem válik általánossá, amennyiben azután is előfordul, főként a politikai események következtében, a nemesség fejenkint való megjelenése. És így a következő századokban ezen a téren ingadozást találunk. A követküldés behozatalának a főoka anyagi. A nemesség az országgyűléseken a saját költségén volt jelen s különösen ha azt gyakrabban hívták össze, vagy huzamosabb ideig tartott, nagy anyagi teher volt, melyet a szegényebb nemesség nem tudott elviselni, az urak azonban a vele járó kiadásokat jobban birták fedezni s így megtörtént, hogy addig húzták, halogatták a tanácskozást, míg a nemesség nagy része megunván az ott tartózkodást, eltávozott s akkor befolyásukat saját érdekeik mellett jobban érvényesíthették. Ezek a körülmények már Zsigmondot, ki a főnemességgel szemben a köznemességre és a városokra igyekezett támaszkodni, arra ösztönözték, hogy a követküldés szervezésére tervezetet alkosson. Ezt 1433-ban meg is tette, azonban törvény nem lett a tervezetből. * Kovachich Jos. : Sylloge decretorum I. 54 1.