Református gimnázium, Miskolc, 1905

4 Sajátságosan szomorú végzete volt ez ennek a sokat szenvedett, sok viszontagságon átment magyar nemzetnek. Mintha a történeti fejlődés Géniusza ezzel is mintegy szemléltetni akarta volna azt, hogy más fejlődési folyamaton kell átesniök Európa indogermán népeinek s máson a közéjök ékelt, fajra, nyelvre és származásra tőlük elütő magyarnak. De hát mi volt mégis ennek az annyira eltérő fejlődési folyamatnak szülő oka az újkor elején ? E kérdésre világos feleletet adnak akkori közállapotaink. Két hatalmas küzdelem foglalkoztatta Európa népeit az újkor elején. Egyik a katholicizmus és protestantizmus, másik a keresztyénség és mohamedánizmus küzdelme volt. Hazánkat, mint kelet és nyugat érülközési pontját, mindkét küzdelem igen közelről érdekelte. A vallásos küzdelem egyelőre háttérbe szorult a mohamedánizmussal szemben folytatott titáni küzdelmeink mellett. E küzdelmeknek, bár hosszú ideig sikerrel vívtuk azokat, végső eredményük mégis csak az vala, hogy az addig egységes magyar nemzeti állam három részre szakadt. De küzdelmeink eredményeül még e nemzeti katasztrófa sem volt elég; nyomon követte azt egy másik is: egy új hatalmi alakulás a középduna mentén, melyben Ausztria és Csehország egyesültek hazánk északi és északnyugati részével a Habsburgok perszonál uniója alatt. Okos politika sikerrel kihasználhatta volna ez új hatalmi alakulást a török hatalom megdöntésére; csakhogy épp ez hiányzott legjobban az új hatalmi alakulás gyúpontjában, a bécsi udvarban élősködő udvaronc és etiquette politikusok között. így történt, hogy az eredetileg törökellenes érdekközösség mihamar egy habsburgi érdekszövetséggé változott s ez érdekszövetségben aztán a habsburgi magyar királyság állami és nemzeti önállósága a legnagyobb veszedelembe jutott. Ezen, a magyar nemzeti államot veszélyeztető érdekszövetséggel szemben egy erőssége volt a magyarnak: az erdélyi fejedelemség. Rudolf király idejében azonban ezt az egyetlen erősségünket is meg akarta fosztani az erősség jellegétől a szerencsétlen Báthory Zsigmond fejedelem, midőn Erdély visszacsatolásával, illetve Rudolf uralma alá juttatásával ezt az országrészt is mindenáron a habsburgi érdekszövetségbe igyekezett terelni. Ezzel most már a magyarság utolsó mentsvára is a kapituláció elé került. íme, ily sok irányú veszedelem előtt állt a magyar nemzeti állam ügye az újkor elején ; ily sok irányú veszedelem okozta, hogy míg Európa többi államaira az újkor fejlődést és haladást, addig a magyar államiságra visszaesést hozott. Ez a sokirányú veszedelem állította a magyar nemzeti érdekek szolgálatára Bocskay Istvánt, nemzeti történetünk ama nagy alakját, kinek dicső emlékével együtt az első tulajdonképeni magyar szabadságharc háromszázados emlékét ma ünnepeljük.