Református gimnázium, Miskolc, 1902

G huszárönkéntes s huszártisztté neveztetett ki. 1896-ban az országos ezredéves ünnepélyen a borsodvármegyei bandériumban vett részt. 1899-ban a trieszti helytartósághoz gyakornoknak, 1897-ben consuli attachénak Belgrádba, 1898-ban hasonminőségben Odessába neveztetett ki, 1890-ben consul lett, beosztva a konstantinápolyi nagykövetséghez és a török Osmanie renddel is kitíintettetett. Meghalt s ezzel megszakadt az oly szép reményekkel kecsegtető pálya Abbáziában 1902. febr. 9-én. Mely alapitó levélnek egyik példánya a miskolczi evang. ref. egyháznál, másik példánya az egyházkerületnél lesz megőrzendő. Kelt Miskolczon, 1902. ápr. 23-án. Soltész Nagy Albert. Az alapítvány értéke mai becslés szerint százezer koronára tehető, s annak idején új korszakot van hivatva nyitni intézetünk fejlődésében. Legyen és maradjon áldott közöttünk az ő emlékezete, magasztos példája ihlesse meg azokat, a kiket a jó Isten anyagi javakkal bőven megáldott, hogv emiéköknek ily ércznél maradandóbb felmaradást biztosítsanak a rászoruló szegény tanúlók felsegélése által.