Református gimnázium, Miskolc, 1901

tí Romantikus drámáinak jóformán mindegyikében, helylyel-kozzel eíejt egy-egy szatirikusán bíráló megjegyzést. A „Der Sieg der Gáubigen

4ben már az egész későbbi Platen nyilatkozik meg nucleusban. A felvilágosult szellemével ellenkező' vallási dogmáknak kaczagtatva sebző paródiája kereten belül érzékeny fricskákat osztogat Kotzebuenak, Gottschednek, Spinozanak, a „Kriminalgeschiehten" szerzőinek, a szabadságeszme elnyomóinak, a czenzurának stb. A „PantofFel" prológusában a sorstragédiákra czélozgatva, mentegeti magát, a miért nem „im erhabenen Kothurn, im oft entweihten" jelenik meg a közönség előtt: Ihr halit von Mord und wildor Ungebiihr, Von Thaten eines küiglichon Geschicks Gar viel vernoinmen diese lotzte Zeit Von unserm deutschen Scliaugerüst herab : Vorgebt, wonn beüt oin junger Diehtor euch In leichtre, losere üodankon wiegt." — — „Der Schatz" III. felv.-ban Müllnor hirhedt „Schuld"-jára czélozva, ezt mondja Bliomberis: „Die Schuld ist eine Missgeburt der Zeit Und hat nicht Raum in meiner ew'gen Seelo." A „Treue ura Treue" prológusában szintén megemlékezik a „disharmonikus" időkről és találó rajzát adja a szinpadi mizériáknak, „Wo Pomp und Eitelkeit und Fiittor langst Dio Schauenden zu Gaffenden zerstreut Und noch im Werdon fast vertilgt die Kunst ; Wo das Gadankenleerste, Platteste, Ja Hassliches, ieh sage nicht zu viel, Die abgejpannten Norven unterhalt; Indess die Spracho langst in loekerem Sunscülottismus jede Form vorschmaht, Wenn der gesohraubte Vers, der falsohe Reim Das Ohr boleidigt, anstatt vergniigt, Und durcheinanderstammelnd peiniget." A „Gabel" legközvetetlenebb előfutárja azonban „Das Lied der dekretirten Zetteltragerin Pitz in Brlangen," a mely valósággal már nyilt hadüzenet a szinpadon villámmal és menydörgéssel grassáló sorstragédiák ellen. „Dcnn saht ihr nicht, in trag'scher Glorie Kin albornes Gespenst torquirt, Und eine Criminalhistorie Durch beido Pole motivirt? Ja, förmlieh um den Galgen dreben, Intrignen sich mit gord'schem Witz, Und Allo habon's angesehen, Geduldig, wie die Dame Pitz." Ily előzmények után született meg Platennek honi talajon fakadt, nagyobb szabású műveinek utolsója: „Die verhangnissvolle Gabel." Bámulatos gyorsasággal, alig egy-két nap alatt készült el. Erlangenben, márczius 19-én fogott hozzá a kidolgozásához, április 26-ra befejezte, úgy hogy juliusban már nyomtatásban is megjelenhetett. A „Gabel" tartalmát, melyben a költő szerfelett nevetséges és balga tárgyon praktikus módon, majd kaczagtató élczczel és tréfás jókedvvel, majd maró gúnynyal és ostorozó szatírával azt tünteti fel, minő nevetségesek, alacsony niveaun álló ízlésűek azok, kik a sorstragédiák és a velők rokon drámák