Református gimnázium, Miskolc, 1900
/ Hallermündei Platen Ágost gróf mint drámaíró. ,,Wer liebend strebt, So !ang er lebt, Der hebt sioh aus dem Staubé." PJateu: ,,Osterlied." I. Az irodalomtörténet, — mondja oly szépen Heine, — nagy hullaház, melyben kiki felkutatja a maga halottját, a kit szeret, a kivel rokonszenvez. A mult nagyjai közt járva, ott látom a klasszikus vonású Platent és megdobban szivem. Nem mehetek el melletted, hogy halvány ajkaidat futólagos, talán óvatlan csókkal ne illessem ! Az ujabbkori német költők sorában, kik műveikkel maguknak a halhatatlanságot biztosították, alig van egy is, ki alkotásainak alapos kritikájára, fény és árnyoldalainak szeretetteljes megvilágítására érdemesebben reászorulna, mint Platen Ágost, a hallermündei gróf Ez a felette érdekes és kiváló alak már életében, de még inkább halála után, a műbirálóknak majd az unsympathia vezérelte kedvezőtlen (Schmidt, Heuse), majd a sympathia sugalmazta túlságos kedvező (Hinkwitz, Jeibel) világításában ismeretes a nagy közönság előtt a m ii napig. Véka alá rejtett lánghoz hasonlíthatnának, a mennyiben azon költők közé tartozik, a kiket többet emlegetnek, mint olvasnak, kiket jobban dicsérnek, mint szeretnek. 1) Szolgáljon e rövidke tanulmány, ha mindjárt csekély mértékben is, kiváló tehetsége egy oldalának, megvilágítására, legyen szerény nefelejts-csokor az idegenben pihenő nagy költő távoli sírjára. Platen gróf élete szűk keretbe foglalható össze. Általában véve szegény, a kiemelkedő fontos momentumokban. A német politikai és socialis viszonyokkal sincs valami bensőbb, szorosabb kapcsolatban. Napoleon és az orosz kancsuka, melynek befolyásától Európa szabadságát féltette, elleni gyűlölete, az elnyomott lengyelek iránt való rajongó lelkesedése, életegészének characteristiconjai gyanánt alig jöhetnek számba. Elete a magányos, féligmeddig elkeseredett ember élete, ki lázas nyugtalansággal ide-oda vándorol és csak Itália felhőtlen, napsugaras ege alatt találja fel boldogságát, igazi otthonát. Platen Ágost 1796. október 2i-én született Ansbachban, Bajorországnak akkoriban élénk és virágzó városkájában, régi, a X. századra visszamenő nemzetségből. Atyja, Ágost Fülöp (I 748 — 1831.), mint a költő önéletrajzában feljegyzi, először porosz katona, majd később főerdész volt Ansbachban, melynek régi neve Onolzbach. Szerencsétlen első házassága után 1745. május 11-én nőül vette Eichler Lujza Fridrika Krisztina, auritzi bárónőt (1765-1846.) Ebből a házasságból született költőnk. Nevelését ,,a legtiszteletre!) Y. ö. Lessing opigrammját Klopstoekról : „Wer wird nicht unsern Klopfstock lobén "