Református gimnázium, Miskolc, 1898

- 18 megkisérlette az iskolai elöljáróság az építésre tokét szerezni: az a miskolczi rendkívüli nagy árviz és Szeged rombadőlése miatt szándékba vett nemes törekvésünkről csakhamar másfelé terelte a közfigyelmet és az épitésre begyült 11110 frt 70 krból csupán egy nagy könyvtári helyiséggel tudtuk a régi épületet kibővíteni. Döntő lépést az uj építés ügyében is az 1883. évi XXX. t.-cz.ben biztosított államsegély igénybevétele alapján a dr. Klamarik János volt államtitkár hálával elismert buzditása után tett elöljáróságunk, a mennyiben arra 50 ezer frt államsegélyt kértünk ós annak első részletét 5000 frtot 1887. május 10-én meg is kaptuk, azon biztatással, hogy néhány év alatt az egész összeget ki fogja a kormány részünkre utalványozni. Ez időtől kezdve nyugodtan, teljes reménynyel vártuk a végkibontakozást, közben-közben küldöttség, folyamodvány utján kértük a nm. kormányt ügyünk előbb vitelére, sőt 1892-ben a régi épület átalakításának terveit is felterjesztettük jóváhagyás végett. Minthogy ezen átalakítás költségei 87 ezer frtra mentek volna, az akkori közoktatásügyi miniszter dr. báró Eötvös Lóránt, azon nyilatkozatot tette az előtte megjelent kérő küldöttségnek, hogy ha a kormány már ilyen nagy összeget áldoz, meg is fogja kívánni, hogy megfelelő telken egészen uj iskola emeltessék a gimnázium czéljaira. Így jutott elöljáróságunk azon helyzetbe, hogy az 1895. junius 13-án megerősített államsegély-szerződéssel biztosított 80 ezer frt építési államsegély mellett uj telken uj épületet tervezzen és minthogy városunkban nagyon kevés a téres telkek száma, elöljáróságunk ezen uj épület telkét, mely lelkészi lakásul szolgált és központi helyzeténél fogva elég alkalmas is a tanintézet czéljaira, felajánlotta, mely a kormány által is jónak találtatván, azon az Alpár Ignácz miniszteri megbízott építész vázlatrajza alapján Adler Károly miskolczi városi főmérnök által kidolgozott tervek szerint, teljesen a minisztérium által kivánt beosztással Stand János és István egri építőmesterek által építtetett fel az uj épület és „post tot discrimina rerum" hivatásának 1898 szeptember elején át is adatott. A telek nagysága 5728-09 m

2, melyből a főépület 1094-93 m

2, a tornacsarnok 434 m

2-t foglal el, igy a szabad terület, mely játszótérül is használható 4199-16 m

2~t tesz. Az épület minden oldalról szabadon áll, hogy a levegő és világosság hozzáférjen, a Szinvapatak felől terraszszerü emelkedésen, az adriai tenger felett 124-85 m. magasságban van. Helyiségeinek méreteire nézve teljesen a nm. vallás ós közoktatásügyi kormánynak az uj iskolai épületek emelése tárgyában kiadott rendeletei voltak irányadók. Van benne a földszin-