Református gimnázium, Miskolc, 1898

— 24 — A görög nyelv helyett megszabott tantárgyak tanterve lényegesen módosul, a szabadkézi rajz összefüggő folyamának szervezése által a művészi és aesthetikai képzés is erősebben előmozdittatik. Tagadhatatlan, hogy e tanterv, mely a jövő iskolai évben gimnáziumunkban is életbe lép, a középiskolai oktatásnak öntudatosabb, nemzetiesebb irányt ad, s e tekintetben örömmel üdvözölhető. — Az is lényeges ujitása, hogy a göröghelyettes tantárgyak szerint bizonyos egyedi jellegűvé változtatja át az ország középiskoláit; — de fájdalom! a túlterhelés könnyítése tekintetében tett intézkedéseit nyereségnek kevéssé tarthatjuk. Mert az, hogy a latinból elvett néhány órát a természetrajz és mathematika kapja, de az általános óraszám nem csökken, ez alig nevezhető könnyítésnek, mert hiszen a tanulót nem a tantárgy nehézsége gyötri el, hanem az, hogy a fejletlen gyermek arra van kárhoztatva, liogy naponként 5—6 órát kell egy helyben feszült figyelemben ülnie és ha tanulásra alkalmas elméjű, otthon még legalább 2 órán előkészülnie, ha pedig gyengébb eszű, 3—4 órán át kínlódnia; —- és midőn a felnőtt, teljes erőben levő egyének, részére a testi munkaidőt napi 8 órában kívánja megszabatni a mindinkább zúgolódó közvélemény, nem tűlterhelós-e a gyenge gyermek napi 8—10 órai munkája, melyet többnyire ülve, feszült figyelemben végez, és a melyet azon általános felfogás sem igazol, hogy a többi európai államokban még nagyobb az óraszám, tehát ha le nem akarunk maradni az általános műveltség színvonaláról, nem szállíthatjuk le sem az órák, sem a studiumok számát. Ebben bizony részünkre vigasztalás nincsen; mert hiszen mit ér nekünk az az üres hiúság, hogy a külfölddel itt is együtt haladunk, ha nemzetünk ifjai elcsenevészednek testileg s ijesztő mérvben kell szaporodnia az idegbetegeket és őrülteket ápolgató szomorú intézeteknek. Ezen rendelettel egyidejűleg azonban más biztató jelenséggel találkozunk a tanügy terén : a polgári iskolák reformjával. Eddig a polgári iskolák négy osztálynak voltak, s czéJjuk az lett volna, hogy a gimnáziumból leszűrvén a nem oda való elemeket, erőteljes polgári osztályt teremtsenek, az iparosoknak megadják a kellő alapműveltséget. Ez a czél azonban csak kitűzve volt, soha nem valósul meg, mert a polgári iskolákból kikerült tanuló 100 közül 1—2 esetben ment csak iparosnak vagy földmivesuek, hanem ment ide—oda, kereskedelmi iskolába, viszsza a gimnáziumokba, és azoknak versenytársa lett, — mert leginkább az önkéntességi jog elnyerhetéséért folyt e téren a háború. — Most a kormány a polgáriskoláknak uj tantervet