Református gimnázium, Miskolc, 1897

magyar nyelvtan. Irta: Hoffman Mór. Budapest, 1895. Magyar olvasókönyv, szerk. Kármán — Komáromy L. Budapest. Előadta: Szepessy Mátyás. 3. Latin nyelv. Az alaktan ismétlése. Az egyszerű mondat rendszeres tárgyalása: az alany, állítmány és jelző és egyezésük, a tárgy és a határozók, különös tekintettel a magyar nyelvtől eltérő szóvonzatra s folytonos utalással a fordított latin szövegre és viszont. Kézikönyv: Kérészy— Szinyey „Latin mondattan." Ötödik kiadás. Sárospatak 1885. Fordították prózai szövegűi Cornelius Nepos „Vitae excellentium imperatorum exterarum gentium" ezimű művéből (jegyzetekkel ellátták Pinkey József és Szinyey Gerzson. Harmadik kiadás. Sárospatak, 1895.) az Aristides, Epaminondas és Pelopidas életrajzát és költői olvasmányul Phaedrus Augusti Libertus „Fabulae Aesopiae" czimű művéből 29 darabot, úgymint: Liber I. Prologus, 1., 3., 4., 5., 7., 8., 13., 20., 21., 23., 30., 31., Lib. II. 1., 3., 7., Lib. III. 5., 6., 7., 12., 19., Lib. IV. 2., 5., 8., 9.. Lib. V. 6., 9., 10. Appendix 1., 2., a melyek közül könyv nélkül is betanultak 21 darabot; továbbá magyarul latinia forditás végett a felelés alkalmával apró mondatokat kaptak és készítettek az iskolában feladatokat, amelyekben hivatkoztak a vonatkozó mondattani szakaszokra, megmagyarázták a vonatkozást és kiemelték a vonatkozásban álló szavakat. Heti óraszám 6. Tanította: Szabó Barna. 4. Német nyelv. Olvasás, írás. Alaktan. A mondat tagjai. A főnevek, melléknevek és névmások ejtegetése. Az igék hajtogatása. 34 gyakorlatot fordítottak németről magyarra és ugyanannyit magyarról németre, ezeket írásban is. Kézi könyv: Módszeres német nyelvtan közép- és polgári iskolák számára. Irta Virányi Ignácz. Budapest. 1896. Hetenkint 4 órán tanította Porcs János. 5. Történelem a) Magyarország története a honfoglalástól 1867-ig. b) Magyarország politikai földrajza. Kézikönyv: Makláry Pap Miklós: Magyarország története. Sárospatak, 1886. Heti 4 órán tanította: Jármy József. 6. Földrajz. Tankönyv: Dr. Schmiedt Ágoston, Fizika és fizikai földrajz. A középiskolák III. oszt. számára. Nyolczadik bővített kiadás. Által ános fizikai tulajdonságok. Mozgás, sebesség, erély, munka, méter-kilogramm, nehézségerő, sűrűség, fajsúly stb. A szilárd, cseppfolyós és légnemű testek egyensúlya és túlsúlya, valamint az ezeken alapuló kísérletek és készülékek. Hőtan. A fénytan rövidre összevonva. Mágnesesség, villamosság kísérletekkel. A föld mint világtest, alakja, nagysága, forgása, látszólagos mozgása, felosztása szélességi és hosszúsági fokokra, évi mozgása a nap körül, évszakok változásának okai, földövek, időszámítás. A hold mozgása, fényváltozásai, a hold és napfogyatkozás. A fold mint bolygó. A földgömb vizei és szárazulatai. Tengeráramok, apály, dagály. Szelek és azok keletkezése stb. A tanulók egy kirándulást tettek. Heti 2 órán át tanította : Buday József. 7. Mennyiségtan. Összetett hármas szabályra tartozó feladatok kiszámítása egységre vive és arány útján. Kamat, tőke, idő és százalék kiszámítása egységre vive, aránynyal és képlet szerint. Értékpapirosok, határidő, kamatos kamat, arányos osztás, keverés, arany és ezüst tárgyak és pénzek értékének kiszámítása. Láticzszabály. — Kézi könyv: Számtan a középiskolák számára. Irta: Dr. Beke Manó. Budapest, 1895. Hetenkint 3 órán tanította: Porcs János. 8. Rajzoló geometria. A geometriai elemek: pont, vonal, szög,