Református gimnázium, Miskolc, 1897

ROVAREVO NOYENYEK. A szerves világ két nagy országa között az egyik lényeges külömbséget tudvalévőleg az képezi, hogy az állatvilág kizárólag szerves anyagokból, a növényvilág ellenben szervetlenekből táplálkozik. Az utóbbiak ugyanis vizet és vizben oldható sókat vesznek föl gyökereikkel a talajból, szénsavat kapnak leveleiknek légrésein át a levegőből s ezeket a szervetlen vegyületeket alakítják át a vegyi konyhájukat képező levélzöldben szerves anyagokká. A természet azonban a táplálkozás tekintetében sem vont a két ország között éles határokat. Mert igaz ugyan, hogy a növényvilág óriási többsége szervetlen anyagokkal táplálkozik, hanem azért mégis van vagy 500 olyan növény, mely anyagnyerés tekintetében nem szorítkozik kizárólag a szervetlen vegyületekre. Ezek a növények mindnyájan megegyeznek abban, hogy állati táplálékot is képesek fölvenni s az állatok közül a legtöbb a rovarokat használja fel tápláléknak, minek folytán húsevő vagy rovarevö növényeknek nevezték őket a botanieusok. Megegyeznek ezek a növények még abban is, hogy a rovarok és más állatok elfogására, kivégzésére s az ezekből nyert táplálék fölvételére igen sajátságosan alakult, s a legtöbbször érdeklődésünket méltán felkeltő elmés készülékekkel rendelkeznek. A „rovarevő növények" elnevezése több okból nem talál az alább tárgyalandó növények mindenikére; mindazáltal rövidség kedveért így nevezem valamennyit, ámbár vannak olyan tagjai is, melyek nem kizárólag rovarokkal, de infuzoriákkal és alsóbbrendű férgekkel táplálkoznak. A rovarevő növényeknek rendesen a levelei s ritkán ezekkel együttesen a szárképletei alakultak át fogó szervekké. Bármennyire elütnek ezek a szervek a berendezés különfélesége tekintetében egymástól, a kiképzésükben megnyilatkozó alapterv szerint mégis feloszthatjuk őket három csoportra. Vannak ugyanis olyanok, a melyeknek levelei kancsó, bögre, gödör, cső, vagy