Református gimnázium, Miskolc, 1896
10 ponttal aztán a gall-rómaiság utolsó védbástyáját veszti el, mert a még megmaradt s erősen megnyirbált narbonni és lugdunumi kis részletek ez időtől kezdve a mindenfelől környezett germán elemek játéklabdái. Rómaiságának utolsó védbástyájával egviitt bukik Róma is; bukása éppen amazéval áll szoros összefüggésben. Az arverni terület kiszolgáltatásával megbízott Orestes ugyanis a helyett, hogy a kapott utasítás szerint cselekedett volna,felhasználva katonáinak a császár gyáva politikája miatt támadt elégületlenségét: egy jól kieszelt államcsinynyel fia Augusztulus számára szerzi meg az uralmat. De a birtokszomjában ki nem elégített barbár szellem Augusztulustól is csakhamar elfordítja katonáinak bizalmát s az elégedetlenek legvakmerőbbje, a rugi Odoaker kezébe teszi le a nyugat-ró mai birodalom sorsát! Elbukott tehát rómaiságának utolsó védbástyájával a nagy, művelt nyugatrómai birodalom is s területén a sokféle barbár elem tépte darabokra az „Orbis Romanus" testét. De megmaradt a műveltségi eleméből átvett keresztyénség eszméje, és ez elég volt arra, hogy a területén letelepedett barbároknak, polgárjogot szerezzen Európa történetében s egyesítse azokat egy törvény alatt, egy hitben. Ily szépen, ily simán vezeti át Róma tragikus sorsa a multat a jövőbe, az ó klassziczismust a modern keresztyén világ életfolyamába ! Róma tehát még bukása után is az egység, egyetemesség elvét képviseli, csakhogy most már nem klassikus műveltsége, hanem az abból felsarjadzott keresztyénsége alapján. Ebből táplálkoznak ezután az „Orbis Romanus" helyén előállott nyugoti nemzetek és államok; ez válik éltető elemévé, uralkodó eszméjévé a középkornak, ez segiti azt államalakulásaiban, intézményeinek: a pápaság, császárság és hűbériségnek megalakításában, kifejlesztésében, ugyancsak felbomlasztásában is. De valamint a maga idejében a „rómaiság", ugy ez az Európa nyugatét átható, szervező és egységesítő keresztyénség sem sok ideig maradhatott ellentét nélkül, kifejlesztette azt kelet és nyugot eltérő szelleme: amannak pogány vallása s emennek keresztyénsége; amannak vándorlási ösztöne s emennek polgáriasuk élete; amannak despotismusa s emennek alkotmányos szabadságra törekvése; amannak haladástól irtózó lustasága s emennek sokoldalú kulturális tevékenysége. Es miután ez utóbbinak keresztyén szervezete a világ uralmak hatalmi tényezőiben a politikát a vallástól, a papot a katonától, az istenit az emberitől, az alkotmányos szabadságot a
