Református gimnázium, Miskolc, 1895

32 latinra fordítás gyakorlása végett iskolai feladatok. — Heti óraszám 6. — Tanította- Szabó Barna. 4. Német nyelv. A név- és igeragozás ismétlése. Igék, főnevek, melléknevek és határozók képzése. — Német mondattan : az igeidők és módok használata; a név, mint állítmány: a jelző, fajai és használata; az igék és melléknevek vonzata; az elöljárók; a cselekvő alakú mondat szenvedővé változtatása és viszont; az egymás mellé és egymás alá rendelt mondatok fajai és kötőszavaik ; a szórend a mondatokban; hiányos mondatok; rokonértehnü szók; a közmondások lefordítása. — Tankönyv: Virányi Ignácz »Módszeres német nyelvtan.* Budapest, 1890. III. kiadás, a melyből lefordítottak 25 részben német, részben magyar gyakorlatot, a magyarról németre fordítandókat Írásban is, önmaguk javítván ki az esetleg ejtett hibákat közös megbeszélés után az iskolai táblán. Heti óraszám 3. — Tanította : Szabó Barna. 5. Történelem. A keleti népek, a görögök és rómaiak történelme a császárság koráig. Tankönyv: Világtörténelem, középiskolák számára, irta : Kiss Lajos. Sárospatak, 1893. Heti óraszám 3. Tanította: Kónya Ferencz. 6. Természetrajz. Ásványtan és geologia. Kézikönyv: Ásványtan és geologia. Irta: Buza János. Sárospatak, 1885. Vegytani előismeretek. Az ásványtan elemei. A fontosabb ásványok jellemzése és leírása alaki, fizikai és chemiai tekintetben. Előfordulási viszonyaik különösen hazánkban. A geologiai időszakok a fő vezér őslények szerint. A tanulók a Bükk-hegység geologiai viszonyainak tanulmányozása czéljából két kirándulást tettek. Heti óraszám 3. Tanította: Bumpf Frigyes. 7. Mennyiségtan. Az algebra jelei, negatív számok, algebrai egészek és törtek összevonása, összeadása, kivonása, szorzása és osztása. A legfontosabb szorzatok alapjai. Másod és harmadhatvány algebrai mennyiségekkel és közönséges számokkal. Geometriai haladvány. Elsőfokú egy ismeretlenű egyenlet és annak alkalmazása. Kézikönyv: Algebra középiskolák számára. Irta: Dr. Kőnig Gyula, átdolgozta: Dr. Beke Manó. Első füzet. Budapest, 1892. Heti 3 órán tanította: Porcs János. 8. Bajzoló geometria. Görbevonalak keletkezése s fajaik. A kúpszeletek. A kör fogalma, részei szerkesztése. A kör és az egyenes. Szerkesztések húrokkal és érintőkkel. A kör és a szög. Szerkesztések a szögek alkalmazásával. Arányos távolságok a körben. Szerkesztések arányos távolságokkal. A folytonos arány. Osztás és megtoldás folytonos arány szerint. Körbe és kör köré írt idomok. Szabályos sokszögek. A kör osztása. Két kör kölcsönös helyzete. A körök, mint hasonló idomok. A kör kiegyenesítése. A körvonal hosszának s a kör területének kiszámítása. Az ellipsis fogalma, részei, szerkesztése. Az ellipsis érintője, deréklője, fő- és irányköre. Érintők szerkesztése. Az ellipsis tengelyeinek és gyújtópontjának kikeresése. A hyperbola fogalma, részei szerkesztése. A hyperbola érintője, deréklője, fő és irányköre. Érintők szerkesztése a hyperbolához. Az asszimptota és szerkesztése. Sajátságos alakú hyperbolák. A hyperbola és az ellipsis. — A parabola fogalma, részei, szerkesztése. A parabola érintője, deréklője, irányvonala és a csúcsához vont merőleges (=fővonal). Az érintőnek és deréklőnek a tengelyen tett metszése, az alderéklő, alérintő és a gyujtóponthúr (parameter). Érintők szerkesztése a parabolához. A parabola átmérője s ennek segélyével a tengely, gyújtópont és irányvonal kikeresése. A parabola és az ellipsis. - A körlefejtő és a kardois, a közönséges, az epi-ésa hypocyklois sa csigavonal fogalma és szerkesztése Kézikönyv: dr. Császár Károly »Szerkesztő planimetria*. Budapest, 1880. Heti óraszám 2. Tanította : Szabó Barna.