Református gimnázium, Miskolc, 1895

29 tanulása és - a mennyire lehető volt — azoknak elszavalása, kiváló tekintet­tel a hangsúlyozás szabályaira s ezek kapcsán vázlatos ismertetése a kötött és kötetlen beszéd között mutatkozó eltéréseknek Könyvnélkül tanúlták a követ­kezőket: 1. A távolból. 2. A jó öreg korcsmáros. 3. A bujdosó levente. 4. Ki volt nagyobb? 5 A tordai hasadék. 6. A tatárjárás. 7. Családi kör. 8. Honfi dal. 9. Halvány katona. 10 Rákosi szántó. 11. A három fiú. 12. Katona élet. 13. A rab gólya. 14. A lengyel anya. lö.Hymnus. Dolgozatok: I—IV-ig az egyes határozó ragokkal a képes beszédre; IV—X-ig hármas határozók; — X—XV ig mellérendelt, XV - XX-ig alárendelt, XX—XXIV-ig körmondatok írása. Kézi könyv: ifj Szinnyei József Kis magyar nyelvtan. II. ré?z. Magyar olvasó­könyv. II. rész. S.-Patak. 1894. Heti óraszám 5. Tanította: Szepessy Mátyás. 3. Latin nyelv. A rendes név- és igeragozás ismétlése. Kivételes ese­tek a névragozásban A rendhagyó igék részletesen. Szóképzés. Kézikönyv: Latin nyelvtan Putsche után Finkey és Soltész Sárospatak 1883. Fordítási gya­korlatok latinból magyarra Gedicke F. »Latin olvasókönyvéből*. S.-Patak 1889. Fordították az 1., 2., 1., 4., 5, 7., 8 , 9, 10., 11., 12., 13., 14., 16., 17., 19., 20.. 21., 22., 23., 24., 26., 27., 28., 30., 31., 34., 35., 39. gyakorlatot, a 8., 9., 10., 11., 13., 14., 19, 24. számú történeti elbeszélést; ezeket többnyire könyvnélkül is betanulták. Hetenként egy órán magyarból latinra iskolai dolgo­zat. Heti óraszám 7. Tanította: Finkey József. 4. Földrajz: Tankönyv: Földrajz gymnásiuinok használatára. írták: Dr. Brózik K. és Paszlavszky J. II. kötet. Budapest, 1889. Ázsia, Afrika, Ame­rika és Ausztrália földrajza. E földrészek fekvése, tagosulása, tengerei, dombor­zati viszonyai, vízrendszerei, éghajlata, ásványai, növényei, állatai és népei. Az egyes földrészeknek országai és ezeknek főhelyei, különös tekintettel az euró­paiak birtokaira. A földrészek térképezése. A tanulók egy kirándulást tettek. Heti 4 órán tanította : Rumpf Frigyes 5. Mennyiségtan Régi mértékek átszámítása. Számolási rövidítések. Arányosság és egyszerű hármas szabály. A százalékszámítás minden faja. Az arány és annak alkalmazása a százalékszámításoknál. Kézi könyv : Közön­séges számtan Középiskolák számára készítette: Békési Gyula és Illés Gyula. II füzet. Budapest 1890 Heti 4 órán tanította: Kiss Lajos. 6. Rajzoló geometria. Stereometriai elemek: a sík; az egyenes és síkok általános és viszonylagos fekvése, lapszögek, élszögek, testszögletek. — A fontosabb testek tulajdonsága és hálózata, u. m. hasábok, oszlopok, gúlák, az öt szabályos test, egyenes henger, egyenes kúp és a gömb. A testek össze­illősége, symmetriája, hasonlósága; felszínének és térfogatának kiszámítása. Testminták készítése. A testek hálójának rajzolása; a testek 45°-ú axonome­trikus képeinek ábrázolása egyszerű árnyékolással. A távlattan elemei. Kézi könyv: geometriai alaktan. Dr. Császár Károlytól Budapest, 1880. Heti 3 órán tanította: Kiss Lajos. 7. Testgyakorlat. Az I. osztályban előadottakon kivül összetett gya­korlatok. Törzscsavarás és hajlítás egyszerű kivitellel és karlökésekkel. Roham­állás, terpeszállás és ugrás, helybenjárás 4-es ütenvben karlökéssel. Gyakor­latok mászópóznán és kötélen. Mászás egy és kettes póznán: verseny mászás, vándor- és ellenoldalú mászás kitéréssel, átfordulások, fészek, lebegő függés, függeszkedés, szökdelés, zászló. Kötélugrás. Tornajáték. Heti óra 2. Tanította Pásztor Miklós. 8 Szépírás. A latin kis és nagybetűk ismétlése. A német kis és nagy­betűk íratása. Heti 1 órán tanította Kiss Lajos. 9. Ének. I. Elmélet: Módosító jegyek. Nyolczad és tizenhatod hang-

Next

/
Thumbnails
Contents