Református gimnázium, Miskolc, 1895

20 Az épületre kegyesen fölajánlott összegeken felül részesült még iskolánk ez évben más jótéteményekben is. A tanintézet anyagi gyarapodása. Első helyen kell megemlékeznünk a nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumról, hogy egyházkerületünk 1895. szept. 17 én Sárospatakon tartott gyűlésében megerősített és a Convent által Budapesten 1895. nov. 22-én aláirt államsegély szerződésünket 1895, dec. 10-én végleges megerősítés czéljából magának felküldette, mely szerződés jóllehet ez ideig sem érkezett le hozzánk, mindazáltal államsegélyünk 1000 frttal felemeltetett és így főgimnáziumunk czéljaira ez évre 1895. ápr. 19 én 15547. sz a. 10,000 frt utalványoztatott, a jövő 1896—97. tanévre pedig 1896 május 19-én 19770. sz. a. 11,000 frt; az építési tőke nyolczadik részletében pedig 4000 frt, igy az ezen czélra kiutalványozott tőke 38,000 frtot tesz. Adakoztak továbbá: A miskolczi takarékpénztár, mint 1864. évtől minden évben, a főgimnázium tőkéjének gyarapítására 200 frtot, a miskolczi takarékegylet a tápintézetre 100 frtot, mely Magyarország ezeréves fennállása emlékére általa alapítvány gyanánt évről-évre adandó hasonló összeggel 1000 írtra fog kiegészíttetni; Lengyel Sámuel ur a tápintézetre 25 frtot; a városban gyűjtés utján a tápintézetre 90 frt 80 kr, gyűlt és egyházker. gyűjtés utján 19 frt 23 kr. Ezeken kivül a természetrajzi gyűjtemény részére küldött Lévay Józset nyugalm. alispán ur 30 drb ásványt, az ifjúsági kiskönyvtár részére Kiss Lajos főgimn. tanár saját illustrátióival ellátott hazafias könyvtár 30 füzetét 7 frt. 50 kr. értékben, a nagykönyvtár részére Horváth László ur 2 kötet könyvet; a Kazinczy-kör részére a budapesti Borsodikör 10 frtot, Gál Lajos makói pénzügyi fogalmazó 5 frtot. Megalapította a tanári kar a millennium emlékére az ifj. segélyegyletet, melynek lőkéje ez első év alatt ezer ftra nőtt. Dicsérettel kell kiemelnem az ifjúság lelkes igyekezetét ezen jótékony egyesület alaptőkéjének gyarapítása körül, azon buzgóságot, melyet egyesek kifejtettek, hogy annak hasznára legyenek. Bár hathatós pártolói lennének ez intézetnek városunk, megyénk vagyonosabb polgárai; mert tanintézetünknél úgy is végtelen kevés azon jótétemény, mely a szegény jó tanulók segítségére lehet, épen ezért nem részesíthetjük még a tandijelengedésben sem sokszor azokat, a kik arra valóban érdemesek volnának. így gimnáziumunkban, a város drágasága miatt vidéki szegény gyermek alig tanulhat, ez az oka annak, hogy a vidéki református tanulók száma folyton apad, lelkész, tanitó fia csak elvétve kerül intézetünkbe, mert a taníttatást nem birja ki. Az országos ösztöndijak közül tanulóink soha nem kapnak egyet sem, mert azokat az állami iskoláknak adják, saját ösztöndijaink csak buzdításul szolgálhatnak, de szerénységük miatt a tanulónak segítségére alig lehetnek.