Református gimnázium, Miskolc, 1894
7 Az ifjúság a rendes tangyárgyak mellett mivelhette magát az ének ben, zenében, szavalásban, szabadkézi rajzban, melyek tanítását gimnáziumunkban műveltük, sajnálatos tapasztalatunk azonban az, hogy az átlagos magas óraszám mellett nagyobb növendékeink kisebbek tanításával is foglalkozván: nem veszik ezen melléktanfolyamokat olyan komolyan, mint óhajtanánk, és az év elején nagy lelkesedéssel kezdett önképzőköri munkásság, zenélés, énekórák látogatását később kényszerítő eszközök utján kellett szorgalmaznunk, a mely tapasztalat is egyik erős bizonyítéka a gimnáziumi túlterhelésnek. A midőn az idő engedte, ifjabb tanáraink több izben tettek az öt alsóbb osztálylyal kirándulást a vidékre, a görömbölyi Tapolcza, DiósGyőr, Hámor, Bábonyi bérez, Sajó környékére, s velők tájékozási, mérési, növény és ásványgyűjtési, térképrajzolási gyakorlatokat végeztettek; ezen kirándulások mindig felfrisitő hatással voltak a tanulókra s azok jótékony hatását állandóbbá kellene mindenesetre tennünk azok gyakori ismétlése által, ez lenne a helyes testgyakorlat, melyet sem mesterkélt katonai mozgások, sem kényszeritett játékok nem fognak soha pótolni. Talán ideje is lenne, ha a közoktatás főintézőinek figyelme a tanórák kevesbilése mellett a túlterhelés kérdését, ilyen a szabad természet szépségei által a fogékony gyermeki szivre és kedélyre mély benyomást tevő kirándulások elrendelésével oldaná meg, melyet ha lelkes tanári oktatás is fűszerezne, örökre maradandó és áldásos nyomokat hagyna úgy az értelemben, mint a szívben, sőt a test erőinek növekedésében is. A mi már az intézet beléletére tartozó fontosabb intézkedéseket és felsőbb rendeleteket illeti, elsőben is meg kell említenem, hogy az egyházi törvények értelmében rendezvén be magát az igazgató-tanács, a tanári kar képviselőül igazgató-tanács-tagokká az igazgatón kívül, a ki annak hivatalból tagja, Halmy Gyula és Porcs János választattak. Ugyancsak az uj egyházi törvény végrehajtása ügyében 1894. ápr. 17—19-én hozott egyházkerületi határozat értelmében felhívatott főgimnáziumunk igazgató tanácsa, hogy az E. T 477. §-ának megfelelőleg rendtartási és fegyelmezési szabályait minélelöbb mutassa be. Ezen szabályzatot tanári karunk elkészítette, igazgató-tanácsunk elfogadta, az egyházi tanács megerősítette, 1895'januártól kezdve éleibe is léptette és az 1895. máj. 8-án Miskolczon tartott egyházkerületi gyűlés szintén megerősítette, a mennyiben a kerületben levő főgimnáziumok kormányzása, hatósági és helyi viszonyai mások lévén, nem látta szükségesnek egy, mind a három intézetet egyaránt kötelezhető, egyenlő szabályzat alkotását. Ezen rendtartás kiterjeszkedvén az iskolai élet minden ágazatára, hivatva van az