Református gimnázium, Miskolc, 1894

24 ütenyben. páros karlökéssel s dobban lássál. Ellenvonulás 8-as és 16-os sorokban. Kötélugrás. Szertornázás. Magas és távugrás. Gyűrűhinta. Korlát. Nyújtó. Tornakírándúlás. Tornajáték. Gerelyvetés. Heti óra 2. Tanította : Pásztor Miklós. 10. Ének. Templomi énekek a ^négy felső osztályban együtt a ref. vallásúaknak. VI. osztály. Osztályfőnök: Kun Pál 1. Vallás. A keresztyén egyház története az uj korban, vagyis 1517-től a reformáczió kezdetétől napjainkig. Kézi könyv: keresztyén egyháztörténet) Kovácsy Sándortól. Sárospatak, 1884. Heti óra 2. Tanította: Csík Dániel. 2. Magyar nyelv. Retorika, a prózai műfajok, kiválólag a történelem és szónoklat elmélete, történeti fejlődésekre való tekintettel a görög, latin és magyar irodalomban. Kézi könyv : Góbi Imre ; Retorika. Budapest., 1894. Költői olvasmányul Shakespeare : Coriolánja és Julius Gaesárja, velők összeköttetésben a drámai műfajok elmélete. A shakespeari. valamint a jelesebb magyar tragoediák és vígjátékok rövid tartalmi kivonatokban ismertettek, szebb részleteikben olvastattak. Prózai olvasmányok a kézi könyv szerint. Ezeken kivül gyakorlati szónoklat, a legjelesebb magyar szónoki beszédeknek könyvnélkül való betanulása és élőszóvali előadása. írásbeli dolgozatok az 1893/94. tanévben. 1. Az iskolai év kezdetén (leirás és elmélkedés.) 2. Történeti tragoedia tárgyvázlata. 3. A takarékosság (értekezés.) 4. A szülők iránti hálátlanság a legnagyobb bűn. 5. A történelem segédtudományainak méltatása. 6. Az éghajlat befolyása az emberi életre. 7. Mivel tartozunk az iskolának és tanárainknak (intő beszéd). 8. Emlékbeszéd a honalapító Árpád felett. 9. Vádbeszéd I'. J. ellen. (Kölcsey védőbeszédének ellentéte.) 10. Búcsúbeszéd az iskolai év végén. 11. Beszámolás a magánolvasmányokról. (Stibor. Csalódások. Pártütők. Kérők. Mama. Czigány. Szökött katona, Bánk-bán, Aesopus, Falu rossza, Toloncz, Sárga csikó, Piros bugyelláris stb.) írásbeli dolgozatok az 1894/95. tanévben. 1. A fémek haszna, (leirás és elmélkedés.) 2. A keresztes háborúk hatása az emberiségre (értekezés.) 3. Coriolán tragikuma. 4. Az ember, mint a természet ura (értekezés.) 5. Vallás nélkül nincs igaz boldogság, (értekezés.) 6. Ne bízd el magadat a szerencsében ! (szónoki beszéd.) 7. A történetírást miért nevezzük az élet mesterének? (értekezés.) 8. Az életrajzok olvasásának haszna. 9. Emlékbeszéd az iskola egy jótevője felett. 10. Egy tanulótárs ravatalánál, (emlékbeszéd.) Heti óraszám 3. Tanította : Dr. Kovács Gábor. 3. Latin nyelv. I. Prózai olvasmány C. Sallustius Crispus »De conjuratione Catitinae« czímű művéből 26. fejezetet; továbbá »De bello Jugurthino« első részéből 1—12. fejezett mellett Sallustius életének rövid vázlatával az egész történelmi mű tartalma tárgyaltatott. II. Költői mű P. Vergilius Maro Aeneiséből az t-ső ének, II. könyvéből pedig 250 vers aestheticai, költészeti és mondattani magyarázatokkal kisérve fejtegettetett. Két hetenkint iskolai gyakorlat magyarról latinra. Hetenkint 6 órán tanította: Veskóy Zs. Jenő. 4. Görög nyelv. A grammatica folytatása a »mi«végű igéktől és befejezése a megfelelő magyar, görög gyakorlatok fordításával. Fordíttattak továbbá a Curtius-Abel »Görög elemi olvasókönyv«-éből prózai és verses mesék, epigrammok, valamint Xenophon Cyropaediájából egyes rövidebb darabok Horváth Zsigmond »Chrestomalhiá«-ja alapján. A mondattan főbb szabályai az olvasmányok