Református gimnázium, Miskolc, 1894

ál 3. Latin nyelv. Összetett mondatok tana. Egymás mellé, egymás alá rendelt mondatok. Idő és módtan. Idők következése. Az infinitivus, gerundivum, és gerundium, függő és független pariticipium, supinum használata. Oratio recta et obliqua. A mondatok átalakítása. Kézikönyv: Kérészv-Szinyei Latin mondattana S.-Patak, 1885. A mondattani szabályok begyakorlására hetenként 1 órán magyarból lalinra iskolai dolgozat. — Fordítás: C. Julius Caesar „De bello gallico" czimü művéből az 1-ső könyvből 1 25 fejezet, bármely kiadás szerint. Phaedrusból a s.-pataki kiadás szerint: Lib. 1. Fab., Lib., II. Fab. 4, 7, 8., Lib. III. Fab. 2, 5, 8, 9, 14, 7, 18, 19, 20., Lib. IV. Fab. 2, 9., ezeket könyvnélkül is betanulták. Heti óraszám 6. Tanította: Finkey József. 4. Német nyelv. A név- és igeragozás ismétlése. Igék, főnevek, melléknevek és határozók képzése. Német mondattan : az igeidők és módok használata; a név, mint állítmány, a jelző fajai és használata, az igék és melléknevek vcnzata; az elöljárók; a cselekvő alakú mondat szenvedő alakúvá változtatása és viszont: az egymás mellé és egymás alá rendelt mondatok fajai és kötőszavaik: a szórend a mondatokban; hiányos mondatok; rokonértelniü szók. Tankönyv: Virányi Ignácz „Módszeres német nyelvtan" (Budapest, 1890. Harmadik kiadás), a melyből lefordítottak 25 részben német, részben magyar gyakorlatot, a magyarról németre forditandókat Írásban is, önmaguk javítván ki az esetleg ejtett hibákat közös megbeszélés után az iskolai táblán. Heti óraszám 3. Tanította : Szabó Barna. 5. Történelem. A keleti népek, a görögök és rómaiak történelme a császárság koráig. Tankönyv: Világtörténelem, középiskolák számára, irta: Kiss Lajos. Sárospatak, 1893. Heti óraszám 3. Tanította: Kónya Ferencz. 0. Természetrajz. Ásványtan és geológia. Vegytani előismeretek. Az ásványtan elemei. A fontosabb ásványok jellemzése és leírása alaki, fizikai és chemiai tekintetben. Előfordulási viszonyaik különösen hazánkban. A geologiai időszakok a fő vezér ős lények szerint. Kézikönyv: Ásványtan és geológia, Buza Jánostól. Sárospatak, 1885. Heti óraszám 3. Tanította: Rumpf Frigyes. 7. Mennyiségtan. Az algebra jelei, a negatív számok, algebrai egész kifejezések összevonása, összeadása, kivonása, szorzása és osztása ; törtek összeadása, kivonása, szorzása és osztása; a legfontosabb szorzatok alapjai. Másod és harmadhatvány algebrai és közönséges számokkal. Geometriai haladvány. Elsőfokú egyenlet. Kézikönyv : Algebra, középiskolák számára, irta Dr. König Gyula, átdolgozta Dr. Beke Manó. Első füzet. Budapest, 1892. Heti 3 órán tanította Porcs János. 8 B aj zoló geometria. Görbe vonalak keletkezése s fajaik. A kör fogalma. A kör és az egyenes. Szerkesztések húrokkal és érintőkkel. A kör és a szög. Szerkesztések a szögek alkalmazására. Arányos távolságok a körben. Szerkesztések arányos távolságokkal. A folytonos aránylat. Folytonos aránvlat szerint való osztás és megoldás. Körbe és kör köré irt, idomok. Szabályos sokszögek. A kör osztása. Két kör kölcsönös helyzete. A körök, mint hasonló idomok. A kör kiegyenesitése. A körvonal hosszának s a kör területének kiszámítása. Az ellipsis fogalma, részei, szerkesztése. Az ellipsis érintője, deréklője, fő- és irányköre. Érintők szerkesztése. A hiperbola fogalma, részei, szerkesztése. A hiperbola érintője, deréklője, fő- és irányköre. Érintők szerkesztése a hiperbolához. Az asszimptóta és szerkesztése. Sajátságos alakú hiperbolák. A hiperbola és az ellipsis. A parabola fogalma, részei, szerkesztése. A parabola érintője, deréklője, irányvonala és a csúcsához emelt merőleges (fővonal). Az alderéklő, alérintő és a gyujtóponthúr (parameter). Érintők szerkesztése a pa-