Református gimnázium, Miskolc, 1891

vni egyetemes művészetnek nevezi, mely szerént az ember a tudományokra képezhető. Főbb tételei ezek: 1. Az ember életczélja túlterjed a földi léten, mely csak előkészület az örök életre. Az előkészület fokai: ismeret, önuralom, kegyesség. Ezek eszközei : oktatás, jó szokások, vallásosság. Ezek csirája megvan az emberekben. A képzésre legalkalmasabb kor az ifjúkor és a legalkalmasabb hely az iskola, Miután a nevelésre való alkalmatosság minden emberben megvan, ennélfogva minden gyermek nemre és rangra való tekintet nélkül iskolába küldendő. A gyermekeket pedig mindabban képezni kell, a mi az embert igazán emberré teszi: tehát tudományokban, művészetekben, művelt beszédben, jó erkölcsökben és az Isten tiszteletében. Ezen nevelés akadályai, hogy még ninesennek mindenütt iskolák, a meglevőkbe is csak a gazdagok járnak s a rosz módszer miatt azok is az ifjúság kinzóhelyei, a nevelést az oktatás mellett elhanyagolják helytelen módszerrel, hosszú időt vesznek igénybe, szavakat tanítanak dolgok helyett. E visszás állapotokat az iskolák javítása által lehet és kell megváltoztatni, ennek alapja a rend és a pontosság, melylyel az iskolát az óra gépezetéhez hasonló pontosságúvá kell tenni. E rend kiterjed az idő és tananyag beosztására, a tanítási eljárásra. Mindez azonban természetesen történjék; a tanítási művészet nem tehet egyebet, mint hogy a természetet 'utánozza. A módszer elé gördülő akadályokat elhárítják a következő tényezők a serdűlő ifjúnál: 1. Az életnek helyes testi nevelés által való meghosszabbítása. 2. A tanítás útjának megrövidítése a természet útmutatásának követése által. 3. Az alkalomnak kellő felhasználása által, hogy mindent a maga idejében cselekedjünk. 4. Az értelem fejlesztése, hogy könnyen tanuljon. 5. Az ítélet élesztése, hogy alaposan tanuljon. Ezek részletezése után a tudományok módszere következik, melynek főszabálya a szemléltetés. A művészetek tanításánál a synthesis megelőzi az analysist. A nyelvek módszere kívánja, hogy mindenek előtt az anyanyelv taníttassék, azután a szomszéd nemzetekkel való érintkezés kedvéért a szomszéd nemzetek nyelve. A nyelvtanítás az anyanyelv ismeretére legyen alapítva és úgy rendeztessék be, hogy négy fokozaton át a nyelvismeret concentrikus körökben mindinkább bővüljön. Az erkölcsi nevelésnek a tudományok, művészetek és nyelvek csak előkészítői, különösen gyakorlandók a sark erények : okosság, mértékletesség, vitézség és igazságosság. Az erkölcsi képezést korán kell kezdeni, a nevelők, tanítók jó