Református gimnázium, Miskolc, 1891

VI nálata által a nemzetek ügyének, nyelvének szolgálatától a nevelésügy messze állott. Úgy a protestáns orthodoxia, mint a katholikus jezsuita irány a szellem szabad fejlődésének akadályul szolgált. Ezen egyoldalú egyházi nevelés ellen lépett fel azután azon empirikus alapon nyugvó nevelési rendszer, melynek szálai, több mint ezer évvel Aristotelesre vihetők vissza, melynek czélja volt a józa­nabb részről az egyházi elveken nyugvó merev nevelési rendszert az élettel, a gyakorlattal összekötni, összliangzásba, harmóniába hozni. Ügy a katholikus, mint a protestáns részről kikeltek az elvont scho­lastikus, merev elméleti nevelés ellen Francziaországban Rámus Pé­ter, Montaigne Mihály, De Oartes katholicus bölcsészek; Angliában Bacon és Loche; Németországban pedig Ratich Farkas és Comenius Ámos János protestánsok, kik mindnyájan a reáliaknak a nevelésbe behozatalán fáradoztak. Ezt követelték a felfedezések, a földrajz, csil­lagászat és phisika terén, a társadalmi viszonyok újításai, melyek ki­bővítették az emberiség gondolatkörét, a klaszikus írók műveiben foglalt tudomány nem elégítvén ki már a valódi tudományt szomjazó lelkeket. Ily álláspontra helyezkedett ünnepeltünk Comenius Ámos János is, mint a realismus híve és a modern műveltség terjesztője. Come­nius némelyek szerint szülőföldjéről Comnéről (Comnia Brünn mellett) Comeniusnak neveztetett el. Mások szerint a heidelbergi egyetem anyakönyvében 1013. jún. 13-án történt bejegyzés szerint Johannes Amos Nivanus Moravus 1592. márczius 28-án született Nivniczben (Magyar Bród mellett) Morvaországban, a cseh morva testvérek gyü­lekezetéhez tartozó cseh ajkú szüléktől, kik a régi hussiták maradékai voltak. Szülei korán elhalván, gyermekkorában semmi nevelésben sem részesült, csak 1(5 éves korában juthatott a latin nyelv ismeretéhez. De minden erejét megfeszítvén, már 4 év múlva a theologiát hallgat­hatta Hernbornban 1611-ben (Nassau) Alstediustól 1613/14-ben a heidelbergi egyetemen tanúit. Tanulmányai bevégezte után 1644-ben prerauirektor lett, később fulneki protestáns lelkész Csehországban 24 éves korában. De ezen állásától a harminczéves háború által megfosztatott, a mely vérözönnel borítá el Németországot, úgy, hogy Németország népességének két harmadába került és Anglia művelt­sége után 200 évvel vetette hátrább, a nép erkölcse, érzéke meg­romlott, nyelve elhanyagoltatok s mindenben a francziákat utánozták, önállólag nem fejlődhetett. Midőn ily körülmények közt Comenius hivatalától elesett, 1662-ben 29 éves korában magasabb rangú hitsor­sasainál keresett menedéket. Egy ideig Morvaországban Zerotin Károly védelme alatt élt, gyermekeit nevelte, tanította. Itt írta hozzá Klopolt-

Next

/
Thumbnails
Contents