Református gimnázium, Miskolc, 1891

16 és átalakítása, u. m.: a három-, négy- és sokszög-, különösen a szabályos sokszög és a kör. Az idomok összeillösége, symmetriája, hasonlósága és területi meghatározása. A kerülék. A geometriai ornamentalis rajzolás elemei rendszerosen haladó táblarajzok után. — Kézikönyv: Geometriai alaktan, Dr. Császár Károly. Budapest, 1880. Heti óraszám 3. Tanította: Finkei József. 7. Test gyakorlat. Alapgyakorlatok. Tag-szabadgyakorlatok. Fej, kar, törzs- és lábgyakorlatok. Sornyitás, kis és egész távolságvétel. Szertornázás mászópóznán és mászókötélen. Magas és távugrás. Heti óra 2. Tanította : Pásztor Miklós. 8. Szépírás. A latin betűk íratása, különös figyelemmel a vonások szabályosságára, csinosságára s dűtés és a betűk egyenletességére. Heti óraszám 1. Tanította Szabó Barna. 9. É n e k. Hangjegyek. Vonalrendszer. Kulcsok. Hangközök (c—á-ig) eltalálása. XXTTT., XXV... XXVIII., XXXVIII., XLII., LXVI. zs. 5. 74. 179. Köznap reggel 4. kezdő ének megtanulása, Heti óraszám 1. Tanította: Ruttkay Menyhért. Il-ik osztály. 1. Vallás. Jézus példázatainak ismertetése. Jézus utolsó jeruzsálemi útja, halála, feltámadása, mennybemenetele; az első pünkösd története. Kézikönyv, mint az első osztályban. Heti óra 2. Tanította: Illyés János. 2. Magyar nyelv. A mondattan részletesen. Az alá- és mellérendelés. Kapcsolt, választó, ellentétes, következtető és magyarázó mondatok. Az alárendelő viszony minden faja, különösen a határozó (állapot, eredet, vég stb.) mondatok ismertetésbe, szerkesztés és elemzés útján. Az állapothatározók tana teljesen kifejtve és írásbeli gyakorlatokkal is kisérve. Az egyszerű és többtagú körmondatok szintén gyakorlatilag is ismertetve. Versszavalás. Írásbeli dolgozatok, különösen a mondattanból az alá- és mellérendelő viszonyok minden esetére adattak. Az év végén már önálló fogalmazás is valamely kifejtett tétel alapján. Kézi könyv: Kis magyar nyelvtan. Irta Simonyi Zsigmond, Bpest 1891. Olvasókönyv: Molnár Lajos S.-Patak, 1888. Heti óraszám 5. Tanította: Szepessy Mátyás. 3. Latin nyelv. A nemi szabályok ismétlése, különös tekintettel a kiviteles esetekre ; a név- és igeragozás s a melléknevek fokozása rendszeresen tárgyalva a rendhagyók részletes felsorolásával, a körülírt fokozás és körülírt igeragozás; a határozók s ezek esetleges fokozása. Fő- és melléknevek, igék, határozók származtatása és összetétele. Kézikönyv: PutscheFinkey-Soltész „Latin nyelvtan", Sáros-Patak, 1883. Fordítási gyakorlatok latinról magyarra Gedicke F. „Latin olvasókönyvéből" Sáros-Patak, 1889. Fordítottak 30 drbot, ú. m. az l. 2, 3, 4, 5, 7. 9, 10, 11. 12. 15, 16, 17, 21, 22, 24, 30, 31, 34, 35, 37, 40 számú mesés és 8, 9, 11, 13, 14, 18, 21. és 24 számú történetet, a melyek könyv nélkül betanultak 22 darabot, s ezenkívül magyarról latinra isk. feladatot kaptak. Heti óraszám 7. Tanította: Szabó Barna. 4. Földrajz. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália. J7zen földrészek hegy- és folyamrendszerei; politikai felosztása. Az egyes országok nemzetiség, vállas, műveltség, életmód, természeti viszonyai és term.-rajzi ismertetése. Gyakorlatul: az egyes földrészek rajzolása, különös tekintettel azok hegy-, illetőteg folyamrendszereire. Kézikönyv: Földrajz. Brozik-Paszlavszky, B.-pest. 1888. Heti óraszám 4. Tanította: Szepessy Mátyás.