Református gimnázium, Miskolc, 1891

9 kivégzett 13 vértami halála évfordúlóján 1891. okt. 6-án az újtemplomban rendezett kegyeletes gyászünnepélyen. Megemlékezett gróf Széchenyi István közpályájának tanuló ifjúságunk előtti megvilágításáról, nemzetünk szellemi és anyagi haladásának útairól, melyet a fenkölt szellem prófétai lélekkel kijelölt, melyért a nemzeti közér­zelem hazánk több részein születése százados évfordulóján 1891. szept. 21-én a hála és elismerés virágaiból font koszorút a megdicsőült emlékére. Megünnepeltük ev. ref. hitvallású híveinkkel az 1890/91-ik XXVI. t.-cz. százados éfordulóját, melyet egyetemes egyházunk 1891. nov. 29-én rendezett országunknak több mint 2000 gyülekezetében. Ezen egyházunk békéjét, alkot­mányát, szabadságát biztosító törvény alkotásához fűződött események, eszmék, tényezők élénk vonásait Tóth Dániel lelkészünk rajzolta le előttünk az új­templomban tartott kenetteljes, velős egyházi beszédében. Kitűztük néh. b. e. Rácz Ádám sírjára 1892 marczius 16-án az évi kegyeletes koszorút. Megtartottuk Conienius Amos János híres iskolaszerve­zőnek, pedagogarehának születése háromszázados évfordulóját, más belföldi és külföldi tanintézetek példája szerint, ki iskolai, tanügyi reformjai által, melyek életre valóságát még a mai kor is beismeri, halhatatlan érdemeket szerzett. Az ünnepély a nagy hallgató tereinben volt 1892. márczius 28-án délelőtt 10 órakor. Az ünnepélyt az ifjúság alkalmi énekével kezdte meg, azután az igazgató tartotta az emlékbeszédet, végül az ünnepélyt az ifjúság éneke zárta be. Az ünnepélyen az egyházi, iskolai elöljáróság, kir. kath. gymn. polgári kereskedelmi iskola, főleánynővelde, tanfelügyelőség, elemiis­kolák és számos értelmiség képviselve volt. Bizony Tamás, iskola kormány­zónk helyett, kinek tanintézetünk körében kitűnő érdemei vannak, Tóth Dániel lelkészünk mondott köszönetet az igazgatónak, a tanári karnak az ünnepély rendezéseért. A Conienius ismertetését tárgyazó emlékbeszéd az évi értesítő­ben lesz kinyomatva. Midőn tanintézetünk a holtak iránti kegyeletes kötelességet megtette, nem feledkezett meg azon férfiak iránt tanúsítandó tisztelet, elismerés és hálaérzelmeinek tolmácsáról sem, kik részint világi, részint egyházi, részint iskolai állásuknál, munkásságuknál fogva érdemeket szereztek magoknak hosszú évek során. A tisztelet, szeretet és hálaérzelmeitöl áthatva emlékezett meg a tanári kar 1891. szept. 20-án Kun Bertalan püspökünkről, midőn a mis­kolczi ev. ref. egyház és a tiszáninneni egyházkerület részére az újtemplom­ban papi hivatalának 50 éves, püspöki hivatalának 25 éves évfordulója alkal­mára emlékünnepélyt rendezett. A tisztelgő küldöttségek a megyeházánál fogadtattak, hol tanári karunk testületileg megjelent és az igazgató fejezte ki a nagyérdemű s tanintézetünk iránt nemesen érző püspöknek tiszteletét, elismerését és háláját. Résztvett tanári karunk Báró Vay Béla főispánunk jubileumán is, melyet a kiváló érdemeket szerzett főispánnak Borsodmegye rendezett 1892. junius 17-én 20 éves föispánságának évfordúlója alkalmával a megyeházánál, hol Lévay József megyei főjegyző üdvözölte a megye nevé­ben a főispánt. A tisztelgők közt volt tanári karunk is testületileg, még pedig úgy, hogy ev. ref. főgymn., kir. kath. gymn., polgári közép kereskedelmi iskola, ev. ref. főleánynővelde tanárai együtt tisztelegtek, kiknek nevében Halmy Gyula üdvözölte az érdemekben gazdag főispánt. Tanúló ifjúságunk is kivonúlt a tanárok vezetése mellett a főutczára, midőn a diszküldöttség által a főispán A.-Zsolczáról Miskolczra hozatott. A tanári pálya szellemi küzdelmeinek, munkáinak méltó elismeréseért

Next

/
Thumbnails
Contents