Református gimnázium, Miskolc, 1891

XV nius volt az első, aki egy összefüggő általános iskolai szervezetet készített; tervezetében helyet foglal az első (i évben a családi iskola, a második 6 évben a nemzeti iskola, a harmadik (5 évben az egyházi refonnátió és az újabb bölcsészet által megalapított világnézet kívánalmaihoz képezett középiskola. Ezenfelül a szakiskola, az akadémia lélektani alapon, kellő egymásutánban állítva egymás mellé. Ezen rendszernél megvan az életkorok által követelt okos és helyes beosztás, annélkül, hogy az egyik iskola a másik teendőibe avatkoznék. Ebez hasonló nevelési rendszert igyekezett életbe léptetni hazánkban Mária Therózia, kinek uralkodásáig a tanügy nálunk országosan szervezve nem volt, mely a török háborúk, a vallásos türelmetlenség, az osztrák kormány közönye és ellenállása miatt nem is lehetett. Ezen nevelési rendszernek czitne ez: „Ratio educationis totiusque rei literariae per regnum hungariae et provincia eidem adnexa" (Tom. I. Viudobonae sat.) Ezen rendszer az oktatásügyet az elemi iskolától kezdve az egyetemig tárgyalta. Ez azonban országunkra nem volt áldásos nemzeti tekintetben, mert a királynő országgyűlésen kivűl intézkedvén, a közoktatásügyet helytartó tanácsra bizta, ós ez a Bécsben uralkodott tanúimányi rendszert és módszert igyekezett iskoláinkban is életbe léptetni s igyekezett az absolutismus tanait terjeszteni. Hogy az iskolából szétszóródó hazatiatlan szellem a magyar alkolniánynak többet nem ártott, a magyar nemesek jogaik feletti őrködésének, a protestáns felekezetek iskoláik feletti éber figyelmének, védelmének tulajdonítható. Ez tehát bizonyára nem volt a Comenius szellemében szerkesztett nevelési rendszer. Comenius másik kiváló érdeme a szó teljes értelmében felállított nemzeti iskola felállítása. A népiskolát oly egyetemesen, hogy az a nép minden rétegére kihasson, ő előtte még senkisem fogta fel, melybe azok is járnak, kik később a középiskolába mennek, mely tehát előkészít a gyakorlati életre és a középtanodára. Comenius idejében még Alsted is csak azokat küldi a nemzeti iskolákba, kik később mesterségre adják magukat, Comenius tehát e tekintetben szintén úttörőnk. Ha Comenius iskolaszervezetét összehasonlítjuk országos jelenlegi saját iskolai szervezetünkkel, melynek alapelvei a népoktatási intézeteket, illetőleg az 1868. évi 38. t. cz.-ben, a középiskolákat illetőleg pedig az 1883. évi 30. t. cz.-ben vannak letéve, mely köznevelési térről a magyar nemzetiséget, nyelvet ós szabadelvűséget fenyegető organisationt, entwurfot leszorította. Azt a Comenius szellemében alkotottnak nem tekinthetjük azért, mert kiterjeszti ugyan a társadalom