Református gimnázium, Miskolc, 1890
53 Kopácsi Béla, Szabó János, Leszih Lajos, Sááry Jenő, Zsaskovszky János és Ungár Jakab. A társulat Kisfaludy Károly halála napjának évfordulóján a nagy iróról is megemlékezett s ez alkalomra irt szép ódáját Wiesenberg Ármin elszavalta, továbbá Kovács József és Bácz Ödön ugyancsak alkalomszerű felolvasásokat tartottak. Megünnepelte a kör a szabadságharcz márcz. 15-iki évfordulóját is s ez alkalommal Kovács József ódáját szavalta el és Halász István emlékbeszédet mondott, Bácz Ödön és Zsaskovszky János pedig alkalmi költeményeket szavaltak. Az évzáró ünnepély régi szokás szerint az avasi nagy templomban 1891-ik év junius 14-én érdeklődő nagy közönség jelenlétében tartatott meg és a versenyszavalatok mellett az év elején kihirdetett s részint az év folyamán megtartott nyílt pályázatok bírálata olvastatott fel, a melynek alapján a nyertes munkák jeligés levélkéi felbontattak és a pályadijak a helyszínén azonnal ünnepélyesen ki is osztattak. A pályaműveket részint a szaktanárok, részint a Finkey József, Kónya Ferencz és dr. Kovács Gábor tanárokból álló bizottság vizsgálták át és a reájok vonatkozó bírálatot következőleg állapították meg: 1. Egyházi első Kazinczy-dij 10 frt. Pályakérdés volt »Párhuzam Balassi, Csokonay és Petőfi költészete között.« Érkezett két pályamű, a 6-ik számú »Melyik dicsőbb, melyik nagyobb« (Tóth Kálm) jeligéjű s a 13-ik számú, melynek jeligéje »Előre hát mind, aki költő, A néppel tűzön-vizen át, Átok reá, ki elhajilja. Kezéből a nép zászlaját« (Petőfi) Mindkét munka kellő előkészültséggel s elég behatóan foglalkozik tárgyával. A megjelölt három kiváló Iyricusnak nemcsak költészetét, hanem — helyes érzékkel — korát és jellemét is igyekszik minél élénkebb világításba helyezni s ez utóbbiak egybevetéséből magyarázni költői működésük hasonlóságát. De mig a 13-ik számú a természetesebb rendszert követi, a mennyiben a három költőt koraik szerint elkülönitve és működésük egészében tárgyalja s a végén von köztük