Református gimnázium, Miskolc, 1890

9 s átalában szellemi érettségének kipuhatolása, megítélése : sem külön e czélra szolgáló betanításnak, sem külső sikert kereső leczkeszerű vizsgálati eljárásnak nincs helye. A tanuló gondolkodási fejlettsége, tehát a középiskolai tanfolyam során megszilárdult sarkalatos ismereteken vizsgálandó meg, és pedig oly combinált kérdésekkel, melyek minden aprólékos adatot kizárnak. Annak megalapítására, hogy a tanuló értelmileg eléggé fejlett-e, első és főbizonviték a magyar írásbeli szabad dolgozat. Itt nem csak azt kell tekinteni, hogy a tanuló a nyelvet szabatosan tudja kezelni, hanem főként azt, hogy a tanulmányai körébe eső valamely tételre vonatkozólag képes-e gondolatait kellőképen elrendezni, egymáshoz kapcsolni, kiemelve azt. a mi lényeges és elhatározó; értelmesen felhasználva ismereteiből azt, a mi a kitűzött tételre vonatkoztatható. — Azon esetben, ha nyelvileg különben helyes dolgozatban e kellékek meg nincsenek, az illető tanuló szóbeli vizsgálatra nem lesz bocsátandó. Nem részletezem tovább e fontos rendeletet, ebből is láthatjuk, hogy az érettségi vizsgálatok ezután még inkább, mint eddig erős próbára teszik a tanulók készültségét., tájékozottságát s öntudatos előadó képességét. Ennyit tartottam szükségesnek elmondani ez ünnelyes alkalommal, a középiskolai tanügy fejlesztése érdekében megindított mozgalmaknak, intézkedéseknek jellemzésére. Ezekből kitűnik, hogy közoktatásügyi ministerünk határozott tanügyi programmal kezdette meg magas hivatalát, s annak létesítését minden irányban munkába vette. Áttérek ezek után gymnasiumunk ez évi történetének rajzolására. Az iskolai év kezdetét megelőzőleg a javító- és pótvizsgálatok 1890. augusztus hóban tartattak meg, és pedig a 8-ik osztálybeli tanulóké kivételesen augusztus 22-én, minthogy azoknak, kik a vizsgát sikerrel letették, 24-én már S.-Patakra kellett menniök pótérettségi vizsgára; a többi osztályokét pedig 28., 29. és 30. napjain tartottuk meg. A beiratások 1890. szeptember 1-ső napjától 6-áig