Református gimnázium, Miskolc, 1887

4 Még nem kezdtük meg az iskolai évet, már gyász borult intézetünk tanári karára; ugyanis Gelenczei Miháltz Ödön, iskolánk fiatal, tehetséges tanára, hosszú és kinos szenvedés után 1887. julius 10 én örökre itt hagyott bennünket. Kimúlása nem jött ugyan váratlanul, mert hiszen csaknem egy féléven keresztül láttuk kimondhatlan kinok között vergődni a lét és nem lét határán és halála mintegy megváltása volt emberfeletti nagy szenvedéseinek, mindazáltal mélyen levert és igazán megszomorított mindnyájunkat. G. Miháltz Ödön született Szilágy Somlyón, 1855. május 10 én; gymn iskoláit Zilahon, tanári tanulmányait a budapesti és kolozsvári m. kir. tudományegyetemeken bevégezvén, 1881. január 3-án a classicai nyelvészetből tanári oklevelet nyert, mint helyettes tanár egy évig Beszterczebányán, egy évig Zilahon, 1882. október hótól kezdve pedig főgimnáziumunkban mint rendes tanár tanította fáradságot nem ismerő buzgalommal a görög nyelvet és irodalmat. Egyike volt — bizonyára — azon sokat tanult s ismereteit felhasználni tudó jeles tanároknak, a kik nemcsak tanítani tudnak, de a kik magok is magasabb ambitióval törekednek előre és az irodalmi O r ismeretek korszerű színvonalán állani igyekeznek. Es ime, rövid öt év után, midőn nagy reményekre jogosító s tanintézetünknek becsületére váló tanári munkálkodásának még csakj-mintegy kezdetén vala, 33 éves korában kellett eltávoznia tőlünk, hátrahagyva mély gyászba borult kedves nejét s minket, kik kora veszte felett az igaz fájdalom résztvevő könnyeit hullattuk. Ugy éreztük magunkat, mint a harczos, midőn az ellenség gyilkos golyója mellette küzdő bajtársa szivét fúrja át; megdöbbenve tekintettünk kedves bajtársunk kihűlt, néma ajkaira, melyekről nem régen az igazság örök szép igéit hallgatánk, néma fájdalommal töprengtünk veszteségünkön, az ő gyászos végzetén. 33 évig tartó rövid élet, melynek két harmada az élet küzdelmeihez való előkészületben telt el, majd a nagy munkájú törekvés hiú jutalmául uj küzdelem terén, öt évi pályafutás után a czélnál bukva el, szomorú be-