Református gimnázium, Miskolc, 1886

31 esetek használata ; az elöljárók, a névmások, az igék nemei, az idők, módok használatára továbbá a határozatlan ígenév, a részesülő és a visszavivő nondatok némely sajátságaira vonatkozó fontosabb szabályok. Tanította G. Miháltz Ödön, 5. Történet. Új kor története Kézikönyv: Egyetemes történet Szilágyi Sándortól 3-ik k. Budapest, 1874. Heti óra 3. Előadja Kun Pál. 6. Német nyelv. Olvasmányok Krumacher, Herbst. Pestalozzi, Seidel, Stőber, Gleim, Falkmann, Stoll, Grönning szerzők 11 omán, a szemelvények szóbeli gyakorlati alkalmazása, könyvnélkűlözes különösen a költői művekből. Kézikönyv: »Német olvasókönyv« Felsmann József a m. minisztérium által engedélyezve, második rész. Budapest, 1884. Időközönként iskolai és házi gyakorlat. Heti óraszám 3. Előadja Veskóy Zs. Jenő. 7. Természetrajz. Az állati szervezetet alkotó elemekről, az állatok életműködéséről, a természet háztartásában való szereplésükről, az állatok megállapított elvek szerinti csoportosításáról egyes typusok közötti összefüggésről s földrajzi elterjedésökről. »Az állattan kézi könyve«, dr. Thome O. W. tankönyve alapján írta Paszlavszky József. Második kiadás. Budapest, 1881. Heti óra 3. Előadja Veskóy Zs. Jenő 8. Mennyiségtan. I. algebra. A hatványmennyiségek általánosabb fogalma. A hatvány-kitevők s jeleik. Műveletek hatvány-mennyiségekkel. A hatvány mennyiségek hatványozása. A kéttagúak hatványai s együtthatói A számtani haladvány. A számrendszer. A tizedes- és lánctörtek. A közelítő törtek s azok tulajdonságai A gyökmennyiségekkeli műveletek. A másod rendű egyenletek egy és több ismeretlennel. A végszerűtlen gyökök. A képzelt mennyiségek és az ezekkel való műveletek. Viszonylékok. Viszonyléki rendszer. A törzsszámok viszonylékának meghatározása. Viszonylékokkal műveletek. Iskolai, házi dolgozatok. Kézikönyv mint az V-ik osztályban. II. Mértanból: a kör és részei ismertetése A központi, kerületi, központon kívüli szögek. A körbe és a kör körűi alkotott szabályos sokszögek oldalainak, kerí-