Református gimnázium, Miskolc, 1884

Igazgatói jelentés. Mélyen tisztelt nagyérdemű közönség! Egyházi és iskolai Elöljáróság ! A miskolczi ev. ref. főgymnasium életében régi intézmény az, hogy évről-évre az igazgató, ki a tanintézet vezetésével megbízatik, a nagyérdemű közönség előtt ad számot a tanintézet szellemi és anyagi ügyeinek állásáról azon időponton, midőn az iskolai év már-már vége felé közeledik és az évet záró nyilvános vizsgák ünnepélyeseti megkezdetnek. E kötelesség teljesítése czéljából léptem én is fel szószékre ez ünnepélyes pillanatban, ev. ref. egyházunknak a vallásos kegyelet és szeretet által ápolt, feltartott ezen ősi Sionjában, az avasi templomban, melyhez annyi letűnt század bús, majd örömteljes emlékei fűződnek. A hol őseink jótékony szelleme lengi át az alapköveket és oszlopokat; a melynek környezetén Iánglelkű lelkipásztoraink, tanítóink, világi vezérférfiaink nyugosznak sírjaikban, mintegy buzdítva, lelkesítve az egyházi és iskolai ügyek iránt, a mai nap közönyösen viseltető híveket amaz evangeliomi szavakkal: „Ne félj kicsinyhitű nép, bírjátok ez országot, mely készíttetett tinektek a világ fundamen tornának megvettetése előtt. Ezen a kősziklán építem én fel az én anyaszentegyházamat, melyen a pokolnak kapui diadalmat nem vehetnek." — E szavakkal buzdítottak, lelkesítettek őseink. E szavakat kell nekünk is ajkainkra vennünk és terjesztenünk, hogy buzduljunk, lelkesedjünk, hogy megtaláljuk az utat, megtartsuk az életet és járjunk az igazság fényénél. A magyar protestáns egyház alsó és felső iskoláit mindig úgy tekintette, mint a vallás szabad gyakorlal*