Református gimnázium, Miskolc, 1882

5 minden szép szónál jobban beszélő, ércznél maradandóbb érdemei. . Az emberiség előbbvivői elhullanak egyenként, mint őszszel a falevelek, de tetteik túlélik őket, emlékeik az emberiség közös kincsei maradnak. Legyen emléke örökre áldott, s adja az ég, hogy tanintézetünk sokáig meglegyen kiinélve hasonló veszteségektől ! A b. e. kartárs helyének betöltésére G. Miháltz Ödön a classicai nyelvek-okleveles tanára választatott meg Zilahról, aki állását obtóber 23-án el is foglalta, azóta a latin és görögnyelvet tanítja az 5., 6, 7. osztályokban. Alig száradtak fel jeles kartársunkért hullatott könnyeink, nemsokára ismét fájdalmasan ért bennünket a hir, hogy Pásztor Dániel, aki iskolánknak 1850 —69-ig 19 éven buzgó tanára, sok ideig igazgatója volt, de betegsége miatt 1869-ben nyugalomba Máramaros-Szigetre vonult, 1882. deczember 31-én hosszú szenvedés után meghalt. Erdemei iskolánk történetében elévülhetetlenek, s egy nehéz korszak keserű emlékeivel fűződnek össze, a mely szomorú időben ő törhetetlen erélylyel, tanártársai és az elöljáróság szeretetétől buzdítva, közmegelégedésre igazgatta gymnasíumunk ügyeit, s közbecsiilésben részesült. Legyen könnyű sokat szenvedett testének a föld, áldott emléke pedig legyen velünk mindig, biztatóul, lelkesítőül ! A tanintézet ügyeinek rendben tartására a tanári kar a lefolyt iskolai evben 32 gyűlést tartott, melyeknek tárgyait a tanintézet belügyei, a tanulók erkölcsi, előmeneteli és fegyelmi ügyei képezték. Saját képzése előmozditására 18 tudományos folyóiratot hordatott, a gymnasiumi nagy könyvtár részére pedig minden olyan ujabb terméket megszerezni igyekezett, mely a tanárikar önképzését, a tanügy és tudomány terén való tájékozottságát előmozdíthatja. Teljesen ragaszkodott eddigi tantervéhez, mely az állami iskolákéhoz legnagyobb részében hasonló; figyelemmel kisérte a társadalmi élet nevezetesebb mozzanatait, egyes tagjai által részt vett városunk ügyeinek intézésében, ünnepélyeiben,