Református gimnázium, Miskolc, 1881

10 Rózát. 15 évig tartó boldog házasságából 6 gyermeke maradt: Béla, József, Sándor, Mária, Róza és Juliánná. A sors nem engedte meg, hogy szeretett gyermekeit felnevelhesse; holott ezek gondos neveltetése képezte élte egyik fő feladatát; ezen gondot most özvegye örökölte. A családi gondok más oldalról is nehezedtek vállaira. Szülői ugyanis korán elhunyván, István, József és Lajos testvéreinek sorsa s különösen az utóbbinak felnevelése is az ő kötelességévé lett. Mint tanár a szakértelemmel és tudományos készűltséggel nemes buzgalmat párosított. — Míg testi ereje engedte, kötelességéből nem engedett s tanított még akkor is, midőn tanterme ajtajáig mennie nagy fáradságába került. Tanári hivatalához híven szeretett komolyabb olvasmányokkal foglalkozni. — Még mint elemi tanító, belátván azt, hogy a népiskolákban használt alkotmánytanok túlhaladják a g—10 éves gyermekek felfogását,— megírta Magyar alkotmánytanát, mely 1872-ben megjelenvén, oly kedvező fogadtatásban részesült, hogy pár év múlva második kiadást ért. A komoly és tudományosan képzett férfiú polgártársai szeretetével is dicsekedhetett. — Ennek tanúsága az, hogy városunknak az újabb törvények alapján szervezése alkalmával a városi képviselő testűlet tagjává választatott s annak 12 éven át buzgó tagja volt. — A képviselő testűlet megbízása folytán a nevelésügyi szakosztály tagjává lett s mint ennek egyik jegyzője tűntette ki különösen buzgalmát. Majd a nevelésügyi szakosztály helyére a városi iskolaszék lépvén, ennek tagjává s egyik jegyzőjévé lett, s erről csak 1876-ban az akkor reá háramlott igazgató tanári kötelességek miatt mondott le. — Résztvett előbb a felnőttek oktatásában, majd az iparos tanúlók tanításában. Az alsó-borsodi tanítói körnek több éven át buzgó elnöke volt. Élte 46 évének felét tanítással töltötte el; míg az iskolában volt, mint nevelő, később 15 éven keresztül mint elemi iskolai tanító és 7 és fél éven át mint gimnáziumunk kitűnő tanára.