Református gimnázium, Miskolc, 1878

i „Az itt való rudimentistától den. 75; a syntaxistától fí. ] „den. 50; az vidéki etymologistától és syntaxistától egy tallér „tallér 1. »Az itt való poétától 11. 1 den. 70, orátortól fl. 1 és 8( „pénz, logicustól íl. 2. „Az vidékiektől poétától fl. 2 den. 50; orátortól fl. 2 den „75 ; logicustól fl. 3, idest 3 forint. „1678-ban a scholamester eltartásáról tétetik intézkedés." Ezen adatokból kétségbevonhatlauul kitűnik az, hogy egyhá zunk kebelében 1644-ben, sőt valószínű föltevés szerint már előb is volt iskola, mely 34 év múlva 1678-ban már teljesen szervezet tudományos iskolává nőtte ki magát, melyben már poéták, oráto rok és logicusok is tanultak, s melyben nemcsak helybeliek része sültek tanításban, hanem a szomszéd Grömör megyéből is sokai felkeresték az akkor jó hirben álló tanintézetet; s az iskola sza porodó népessége szükségessé tette, hogy az egyház, illetőleg városi tanács folyamodására a partialis synodus a tandíjfizetésr nézve osztályzatokat állítson fel, azou méltányos elvből indulv ki, hogy a kik az iskola feltartásához közvetlen nem járulnak, töt bet fizessenek mint a helybeliek. Az egyház és iskola mindennemű dolgait, anyagi és szellen: ügyeit a városi főbíró és magistratus vezette, ez gondoskodott „ prédikátorok és scholamesterek fizetést ről, élelmezéséről" egészen 1735-ig, a mikor a re egyház és iskola kormányzása a városi tanácstól kiilönválasztatoi s az úgynevezett curatoriale consistoriumra b: zatott. A ref. egyházi tanács jegyzőkönyve tehát csak 1735-di évvel kezdődik. Nem szándékozom ez alkalommal tanintézetünk kül- és bel életének fokozatos fejlődését, az idők folyamában rajta történt vál tozásokat, kiáltott viszontagságait hosszasan rajzolni; az általai összegyiijtögetett adatok feldolgozását máskorra tartva fel, mos csak néhány nevezetesebb mozzanat fölemlítésére szorítkozom. 1707-ben, midőnall-ik Rákóczy Ferencz-féle nemzeti fölk< lés idejében, Miskolcz városa az egymással küzdő ellenfelek dúlj sainak ki volt téve, a németek és ráczok a város legnagyobb ri szét fölégették, fölprédálták, de iskolánkat megkimélték; maj az ellenség elvonulása után az erdőkből és szomszéd falvakh visszatért lakosokat akkori városi főbiró Faragó János i iskolai nagy auditóriumba gyűjtötte össze tanácskozás végett, s i intézkedtek a szétrombolt város helyrehozásáról.