Katolikus gimnázium, Miskolc, 1942

16 küzdelme vonzó példaként áll ifjúságunk előtt. Honvédeink részére sokezer pengőt kitevő dohányáru, meleg ruha gyűjtésében végeztek tanultóink eredményes munkát. Tisztelegtünk a magyar zászló előtt, hogy ezzel is erősítsük ifjúságunk lelkében a magyar becsület szimbólumához való törhetetlen ragaszkodást. Szívükbe véstük, hogy a magyar trikolor a magyar becsület; aki ezt megtagadja, annak magyar földön helye nincs. Hazafias ünnepélyeinket osztályünnepélyek formájában rendeztük. Az ünnepély így az ifjúság értelmi nívójának megfelelő volt, melyet az ifjúság mindig nagy szeretettel készített elő. Jelszavuk volt: minél szebben áldozzunk a múltnak. Székely gyermekek is nevelődtek intézetünkben. Erdély egy részének felszabadulásakor városunk volt polgármesterétől, dr. Fekete Bertalantól indult el a gondolat, hogy a két évtizeden át megsanyargatott és elszegényedett székely gyermekek és a már szinte elrománosodó magyar gyermekek neveltetését vállalni kellene, hogy ezzel Erdélyben új középosztályt teremtsünk. Tíz katolikus vallású székely tanuló a minoriták internátusában helyezkedett el, és iskolánk növendéke volt ebben a tanévben is. Erdélyi növendékeink szépen illeszkedtek bele iskolánk életébe, s közülük többen, akik mult évben még csak törték a magyar nyelvet, ez évben már tiszta csengő magyar nyelven beszélték, többen pedig jeles- és jórendűséget értek el. Tanulóink nagy szeretettel vélték őket körül, úgyhogy a kis székelyek iskolánkat valósággal otthónuknak tekintették. Iskolai szünetek alkalmával nem mentek haza otthonukba, hanem miskolci családok körében töltötték el az ünnepeket. Magyaros ruha viseléssel külsőleg is kifejezést adtunk magyar mivoltunknak. Több tanulónknak az intézet vette meg a magyaros ruhát iskolatársaik és jószívű adakozók adományából. Előírásos öltözetünk: fekete cipő, intézeti ruha és sapka. A Vkm. rendelkezése szerint a mai anyaghiány miatt azonban átmenetileg már nem tesz szűk kötelezővé az intézeti előírásos ruhát. Bejáró tanulóink száma lényegesen csökkent. A bejárás távolfekvő helyekről nehéz feladat elé állítja a tanulót. Természetesen ezek a nehézségek a tanulmányokban való visszamaradást jelentették. Az intézet a vonaton való bejárást lehetőség szerint igyekszik lecsökkenteni, de teljesen megszüntetni nem áll módjában a nehéz gazdasági viszonyok miatt.