Katolikus gimnázium, Miskolc, 1941

32 gyar társadalomban. A hatos bizottság éppen mert a tehetségmentés fogalmával nagyon is ismerős volt, annál nagyobb megértéssel és szeretettel iparkodott a versenyvizsgára jelentkező szegény kis magyarokat megismerni és felfedezni. Az a reményünk, hogy az államhatalomnak ez a határozott lépése a tehetségmentés terén okvetlen meg fogja hozni a gyümölcsét, s ha jobban átment a köztudatba ez a gondolat, akkor a még mindig lappangó magyar tehetségek elő fognak kerülni, és a magyar életet áldásosán fogják gazdagítani. Az Országos Középiskolai Versenyvizsgán, melyet a budapesti tankerületi főigazgatóság rendez minden évben, és így alkalmat ad az ország összes középiskolai tanulóinak a tudományban való nemes versengésre, — ebben az iskolai évben intézetünk is résztvett. — A versenyző Pörnetz László Vili. A) oszt. tanuló, — ma már érettségit tett növendékünk a természetrajzi versenyvizsgán harmadik díjat nyert. i Rendkívüli tárgyak Német társalgás. Vezető tanár: Timon Tivadar. 1941. dec. 1-én alakult meg, de 1942 március 1-én a folyton változó iskolábajárás és teremhiány miatt befejeződött (az áll. I. sz. polg. fiúiskola is a kir. kat. gimnáziumba helyeztetett át év végéig). — A társalgás célja volt a meglévő ismeretek bővítése könnyebb olvasmányok alapján, az állandó társalgás pedig a szókincs gyarapítására és a beszédkészség fejlesztésére szolgált. Segédkönyv volt: Háckel: „Német nyelvkönyv". — Resztvettek: a IV. A) oszt.-ból: Balla L. (1), Bódy Gy. (1), Detvay I. (2), Hirsohberg J. (1), Kalicz N. (1)

; Kovács N. Csaba (1), Semsey F. (2), Sólya L. (1), Stirnrn M. (2); a IV. B) oszt.-ból: Bodnár K. (1), Dénes 1. (1); az V. A) oszt.-ból: Salamon I. (1), Yárkonyi S. (1) és Horváth I. (1).összesen 14 tanuló Kémiai gyakorlatok. Heti 2 óra. Vezető tanár: Füster Jenő Részt vettek a VI. A) és VI. B) osztály tanulói közül nyolcan. Miután a rendelkezésre álló idő a teljes tanulmányi anyag módszeres átdolgozására rövid, felmerül előttünk a kérdés, mi lehet az a cél, amit a vezető elérhetőnek és elérendőnek vél. Más szóval, ha már a kémiát a maga teljes egészében nem tudja tanítványainak át adni, mi az a kevés megismerés, amit tanítványainak útravalóul iszákjába tehet. Kétségtelen, hogy ez nem lehet más, mint bevezetni a tanulóifjúságot a kémiai folyamatok megfigyelésébe és ezzel kapcsolatban kialakítani a kémiai gondolkodást. És ez nem is oly könnyű dolog, mert éppen azt kívánja meg a tanulóktól, hogy azt