Katolikus gimnázium, Miskolc, 1940

21 szülők szép számmal vettek részt és hallgatták meg a szónokok erkölcsnevelési kérdéseket tárgyaló szentbeszédeit. Színházlátogatások. Az intézet összes növendékei a tanév folyamán 13 ifjúsági színelőadáson vettek részt igen csekély díjért, a szegénysorsú tanulók teljesen díjmentesen. A színdarabok legnagyobbrészt az irodalom tanításához kapcsolódtak. Az előadások előtt egyegy tanár ismertette az előadott művet. Előadásra kerültek a következő művek: Elnémult harangok. Gyurkovics fiúk. A hamburgi menyasszony. Bizánc. A fösvény. Liliomfi. A makrancos hölgy. A Noszty fiú esete Tóth Marival. Leányvásár. Erdészleány. Pártütők. Mosoly •országa. A nyolcadikosok ballagása. 1941. május 11-én ballagott a három VIII. osztály 97 végzett növendéke. A szeszélyes időjárás, mely a mult évi ballagást az udvarról az első emeleti folyosóra kényszerítette, az idén is mostoha volt hozzánk, s nem engedte, hogy az ünnepély bevezető aktusát, a közös szentmisét az udvaron tartsuk meg. Pedig a fiúk nagy lelkesedéssel díszítették fel az intézet udvarát s aggodalommal lesték, vájjon az eső nem áztatja-e el az ünnepélyt. Végül mégis kiderült az ég, s bár a tábori mise helyett a minoriták templomában hallgattunk szentmisét, az ünnepély második részét már a hirtelen rendbehozott udvaron tudtuk lebonyolítani. A minoriták templomában megtartott szentmisén résztviett az intézett ifjúsága, tanári kara s a szülői társadalom jelentős része. Péchy Alán rendfőnök végezte a szertartást. A szentbeszédet a végzett növendékekhez intézte, akik az oltár előtt 2 oszlopban sorakozva hallgatták az utolsó exhortációt. Utána lehajtott fővel, áhítattal járultak az oltár elé; búcsúzóul magukhoz veték az úr testét, a légszebb s legnagyobb útravalót. Szentmise után az ifjúság a tanári kar vezetésével átvonult az udvarra, ahol időközben a szülők és hozzátartozók is elhelyezkedtek. Mindem szem a II. emelet felé szegeződött; kis elsősök szorongatták kezük, ben kedves ajándéknak szánt gyönyvirágcsokrukat, meghatott anyák törülgették szemükből az öröm és meghatottság könnyeit. A folyosó vé. gén megszólaltak a hegedűk, a zaj elült: 97 életbe induló fiú kezdte meg nótaszóval hagyományos ballagását. Régi katonanóta csendült fel ajkukon; valamikor idegenben harcoló magyar legények honvágya sírt ki belőle, ma a mi fiaink indultak vele útnak az ismeretlen élet Óperenciás tengere felé: „Elindultam szép hazámbul, Hires kis Magyarországbul. Visszanéztem fél utambul, Szememből a könny kicsordul...."