Katolikus gimnázium, Miskolc, 1939

57 Szüzanyánk oltalmában bízva bátran haladunk előre s nézünk az új év új munkája elé. Jelentés a Diákkaptár 1939—40. évi működéséről. Intézetünk Diákkaptárának megszervezését Csanak István, központi kiküldött végezete 1940. április hónapban. Intézetünk ifjúsága nagy lelkesedéssel fogadta a mozgalmat, s szívvel-lélekkel mindent megígért. Még azon a héten megalakultunk, s intézetünk, mint 517. sz. Diákkaptár 17 fiókkal, melyben valamennyi növendékünk résztvett, megkezdte a munkát. Megalakult a központi vezetőség is: Orosz Lajos VII. a) o. igazgató és Kolosy Ernő V. b) o. pénztáros buzgó munkálkodásával. A tanári kar részéről a buzdítást s ellenőrzést Pödör László és Venkovits Mihály tanár urak végezték Timon Tivadar csoportelnök irányítása mellett. A lelkesedés oly nagy volt, hogy tanulóink a megindulás nehézségeinek elhárítását is iáiig tudták kivárni. Mielőtt a hulladékanyagok gyűjtése megindult volna, máris hozzákezdtünk a takarékossághoz, s a munkákkal szerzett pénz eltevéséhez. Az egyes osztályok között nemes versengés fejlődött ki. Minden kedden Diákkaptár-napot tartottunk, amikor is az egyes osztályok igazgatói, pénztárosai, ellenőrei s cégvezetői szabályosan könyveltek, beszedték a pénzt, ellenőriztek, s buzdították a fiúkat a további munkára. Csütörtökön aztán a birdető-táblákon jeleztük az egves osztályok állását. Mennyi öröm volft, ha az osztály előbbre került, s mennyi dühöngés, ha éppen ellenkezőleg történt a dolog. Kezdetben az osztályok elsőbbségét a betett összegek végeredménye szerint állapítottuk meg, de mikor láttuk, hogy e miatt a kisebb létszámú s szegényebb osztályok nem juthatnak előbbre, ia heti munka eredményét vettük alapul, arányítva az osztályok létszámához. így már megelégedettebbek voltak a fiúk, bár az előbb vezető osztályok most kissé hátrányosabb helyzetbe kerültek. A fiúk megértették a nyersanyaggyüjtésnél, hogy itt a hazafias cél a fontos, nem pedig az érte kapott összeg s amennyire csak tehették, dolgoztak s nem eredmény nélkül. Rengeteg vasat, ólmot, rezet, gummit, üveget, papirt, csontot, stb. gyűjtöttek össze. Persze intézetünk e tekintetben hátrányban van más iskolákkal (pl. a polgári iskolák) szemben, mert növendékeink oly körből kerülnek ki, ahol a gyűjtendő hulladékanyag nem igen fordul elő (pl. egy ügyvéd fia otthon nem igen gyűjthet ócskavasat, míg pl. egy gazdálkodó fia otthon könnyebben szedheti össze a már tönkrement gazdasági tárgyakat). Természetesen nem tagadhatjuk, sokat kellett küzdenünk tanulóink előítéleteivel (pl. nem akarták a hulladékanyagot beszállítani, stb.) ittott még a szülők legyintő nemtörődömségével (minek ez?!) is. A nyers-