Katolikus gimnázium, Miskolc, 1939

21 igen értékes tanácsokat és útbaigazításokat kapott a szakelőadó úrtól, amit a testület meleg köszönettel fogadott. Mind a kir. taniker. főigazgató iir, mind a középiskolai szakelőadó úr közvetlenséggel és melegséggel je­lent meg közöttünk, nem pedig hivatalos ridegséggel, amiért is látoga­tásaik örömet jelentettek a testületnek. A tanulók létszáma több mint százzal emelkedett. Ez az emelkedés azonban csak átmeneti. Az emelkedést az a körülmény idézte elő, hogy a Kassára áthelyett állami Hunfalvy-gimnázium hetedik és nyolcadik osztályú reáltagozata intézetünkben helyeztetett el és a többi osztályokba ugyancsak át keílllett vennünk a Hunfalvy-gimnázium több tanulóját. Pár év múlva azonban a tanulók létszáma csökkenni fog, mert túlter­helt iskolánkat tehermentesíteni fogják a visszacsatolt Felvidék gimná­ziumai. A valláserkölcsi nevelés nevelési rendszerünk első alapfeltétele. Is­kolánk nem elégszik meg azzal, hogy csak az emberi tudás kincseit köz­vetítse fiainknak. Kiegyensúlyozott lelkű embereket igyekszünk nevelni. Ez azonban igen nehéz munkát jelent, mert az emberek nagyobb része inkább az anyagi jobblét után tör, közben egyre jobban elfeledkezik a lélek igényeiről. Ez természetesen az ifjúságra is rányomja bélyegét. Ezért fiainkat úgy neveljük, hogy lelki egyensúlyukat akkor is meg tud­ják tartani, amikor nehéz kétségek közé kerülnek. Vigyáztunk arra, hogy a tanulók vallásossága ne külszínes, belső tartalom nélküli legyen. Résen álltunk, nehogy a felületesség, a gépiesség, a képmutatás betola­kodjék legszentebb cselekményeikbe. A hittanárok igyekeztek a tanulók lelkéhez közel férkőzni, és arra törekedtek, hogy a gyermek bennük necsak feljebbvalót, hanem őszinte barátot lásson. Nemes célunk elérése érdekében ez évtől kezdve az alsóbb osztályok hittanára Beck Pál és a felsőbb osztályosoké dr. Péchv Alán volt. így a tanulókat jobban kézben tudták tartani, mert ugyanaz a tanár, aki a vallástani órákat tartotta, vasár- és ünnepnap ugyanazokkal exhortált, és így ugyanazon kézben maradt állandóan a tanulók vallásos nevelése. Az intézet saját kápolnájában vasárnaponkint és más ünnepeken két szentmisét tartottunk. Reggel 8 órakor az I—IV. osztályosok, 9 órakor pedig az V—VIII. osztályosok részére. Hittanáraik exhortációit az ifjúság nagy figyelemmel hallgatta. Hétköznapokon a szomszédos minorita atyák templomában reggel egy negyed 8 órakor közös szentmise volt szept., ofct., május és június hónapokban. A téli hónapokban nem kötelező szentmise volt az intézet kápolnájában. Ezen az ifjúság nagy számban vett részt. Misék után

Next

/
Thumbnails
Contents