Katolikus gimnázium, Miskolc, 1937

36 orvosi díj fejében évenkint 30 pengőt tartozik fizetni. Ha valamelyik növendék évközben az intézetből önként kilép, vagy ha az Elöljáróság eltávolítja, a már befizetett tartásdíj visszafizetésére igényt nem tarthat. Internátusi beiratás 20 P egyszersmindenkorra. Látogatási idő (kimenő) minden hónap első vasárnapján délelőtt 10 órától délután 6 óráig. Rendkívüli látogatás az előleges bejelentés után naponkint 4—5-ig. Levélírás, írószerek és fűzetek beszerzése hetenkint egyszeri vasárnap. Elhozandó tárgyak- 6 nappali ing, 6 hálóing, 6 lábravaló,. 6 törülköző, 6 asztalkendő (szalvéta), 12 zsebkendő, 6 pár harisnya, 1—2 párna, 1 paplan, 1 ágytakaró, 3—3 huzat, lepedő, 2 ivópohár, evőeszközök (kanál, villa, kés és kávéskanál), fésű, hajkefe, fogkefe, és szappan (hozzávaló tartókkal), ruhakefe, 1 pár papucs és 2 pár cipő. Tévedések elkerülése végett az összes rulianeműek és tárgyak az elöljáróságtól kapott számmal jelölendők meg. Fölvételre jelentkezni lehet személyesen vagy levél útján szeptember hó l-ig. Cím: Miskolc, Minorita-rendház. Telefon 541. Új növendékeknél a fölvételhez szükséges: 1. legutóbbi iskolai bizonyítvány; 2. születési bizonyítvány; 3. újraoltási bizonyítvány (9—12 év közti); 4. 14 pengő iskolai beíratási díj. Volt növendékeknél: 1. legutóbbi iskolai bizonyítvány; 2. 14 pengő iskolai beíratási díj. A volt növendékek esetleges kilépésüket augusztus hó l-ig tartoznak bejelenteni, különben felvetteknek tekintjük. Az internátus vezetősége az 1937—38. tanévben: Konkoly P. Barnabás 0. M. C., igazgató. Szelényi P. Imre, 0. M. C., prefektus. Rákos P. Raymund, O. M. C., prefektus. Tanulmányi szempontból az internátus a gimn. igazgató ellenőrzése alatt áll az 1938—39. tanévtől kezdve, tanulmányi vezetők pedig a gimn. tanárai. Idegennyelvi tanfolyamok az intézetben. Az iskolának állandó kultúrközpontnak kell lennie. Nem hagyhatja el tanítványát, ha az tanulmányait befejezte, hanem a tanítvány szellemi továbbfejlődésének támogatója kell, hogy legyen, ha az már nem diák, hanem a társadalom tagja lett. A kor legfontosabb szellemi követelménye a világnyelvek ismerete. Ma már nem állja meg helyét az a felfogás, hogy „nem nevezheti magát művelt embernek az, aki még egy nyelvet nem beszél", hanem parancsolólag áll a törvény: anyanyelvén kívül minden magyarnak kell tudnia egy