Katolikus gimnázium, Miskolc, 1935
érintkezésben vannak az iskolával, a tanácsokat megfogadják, organikus büntetéseket tudnak szükség esetén kitalálni, még inkább a fiaikkal kitaláltatni. Itt is reveláló hatással voltak az osztályfőnöki órák magára a vezető tanárra, aki az órákon történt megbeszélésektől segítve egyet léphetett a személyes kezelés felé és a jellemfejlesztés elméleti alapjait lerakhatta. A II. A) osztály azt emeli ki, hogy az egy éves tradíció bizonyos kedves, otthonos fölénnyel mozgatta az osztályt az alsóbbakkal szemben. Az osztályszellem főkincse az őszinteség, közlékenység, mely kirándulásokon, osztf. óráikon teljes mértékben megnyilatkozott. A szülők okosak, az iskolával állandóan érintkezők, a „leckekönyv" nem éppen ideális, de praktikus előnyeit felhasználók, óraigazolásokban lelkiismeretesek, pontosak. 4-5 „falurossza" volt mindössze, aki aktivitását egészen az iskola mellé irányította a mulasztásai miatt. De a zöm munkás és egymást is munkára serkentő. Illemnek, udvariasságnak, egymás kölcsönös nagyrabecsülésének mélyen szociális ágyat akart vetni az osztályfőnök. Sikerült is neki a szegényeket megszerettetnie, meguzsonnáztatnia, kirándulásokra elvitetnie. Az egészség igen jó, a szülők óraigazolásai pontosak, tanácskéréseik és megbeszéléseik őszinték. A szentléleki kirándulásuk telve volt széles jókedvvel, dallal, mókával és fotográfiával. A II. B) osztály 14%-os vérveszteséggel kezdte az esztendőt. Elrepültek ezek a fiúk könnyebb iskolába, de az ittmaradtak pontosan referáltak az eltávozottakról és számon is tartották őket. — Már az elültetéskor „baráti foltok" voltak észlelhetők s az egyik ilyen „mákvirág színfolt" nem éppen jól működött az első ellenőrzőkor. Szétültetés helyett együttes emelkedésre ajzotta őket okos osztályfőnökük szuggeráló erejével s a frakció attól fogva pompásan működött. Organikusan vezette őket a fejedelmük: tavaly őszinteségre, közlékenységre vetette a vezetés célját, az idén már a felelősség súlyos tarisznyáját akasztotta a nyakukba, örömmel jelenti az osztályfőnök, hogy fiai bizalmát tökéletesen sikerült megnyernie: tréfás alapon, kedélyükhöz simulva, könnyed egyszerűséggel elérték, hogy minden aj-bajról társalogni tudnak egymással. A felelősség fölébresztése már nehezebben ment: bizony itt a szokásos diákreceptek, elkenések, rákenések és bekenések erősen virágoztak. De a probléma teljes titkának a tudatában nem engedett az osztályfőnök: nyomta a kenekedőket humorral, ha kellett komoly, négyszemközti beszélgetéssel. A humorban asszisztált neki az osztály, de csak addig, ameddig lehengerlés nem származott ebből a kedves, 55