Katolikus gimnázium, Miskolc, 1934

élet közepette annak a szóban-képben-írásban való megörökítése, hogy ezek a fiúk nyolc éven át búban-örömben össze voltak forrva. A krónikák egyébiránt két osztályünnepről számolnak be részlete­sen: az október 6-iki nemzeti ünnepről és az április 9-iki Rákóczi-ün­nepről. Bizonyos, hogy ezek az ünnepek leleményes szeretettel voltak rendezve. A beszédek meghatóan tükrözik az osztály választottjának abbéli törekvését, hogy társaiba öntse, ami szívéből kicsurrant. A sza­valók lelkességükkel, a díszítők fáradhatatlan buzgalmukkal és lelemé­nyességükkel, a fotográfusok riporter-hajlamaikkal valamilyen külö­nös, minden ízében modern, de hivalkodás nélküli zamatot adnak ezek­be a kedves vállalkozásokba. Az I. A) főnöke osztály jelentésében különösen az osztályfőnöki órák jó hatását emeli ki. „Itt megnyílt a szívük s elő is álltak nyíl-tan a maguk ügyes-bajos dolgaival, sokszor naiv humort, máskor egész kis tragédiát tárva fel néhány szóban". „Egyiknek otthona nem jó. A má­siknak reggelije nincs. íme, új alkalom a fiúk szociális érzékének fel­ébresztésére... Jönnek felváltva a tízóraik. Az osztálykassza lassan­lassan szaporodik, talán idővel cipőre is telik belőle szegény X-nek, vagy legalább kirándulási költségeit megtérítjük". — Még az osztály egri kirándulását jelenti az osztályfőnök igen tanulságosnak. Jellem­ző, hogy az 50 kiránduló közül először ült autón 5, a Bükkben nem volt közülök 39, Egerben először volt 33. Itt nem tudtak betelni a székes­egyház, a vár, a líceum, a minorita 1 templom szépségeivel. Az I. B) osztály jelentése alapos beszámolót ad kedves, szorgalmas osztályáról, „ötven ijedt szempár — írja — fogadott ezzel a néma só­hajtással: Istenem, mi lesz velünk?" Nem lett semmi baj. Az elemi és középiskola közti szakadékot csak a tempóban érezték meg, az anyag nagysága miatt, különösen azért, mert az időbeosztásról és a tanulás módjairól kevés a fogalmuk. Mikor gyakorlatilag mindegyikről felvi­lágosítást kaptak, ment minden, mint a karikacsapás. Szerettek isko­lába járni. Volt tanulója, aki még lázasan is eljött az iskolába, mert egész éven át nem akart egy órát sem mulasztani. A tanulók nyolcad­része nem mulasztott egyetlen órát sem, noha influenza és fültőmirigy­gyulladás-járvány volt. Különösen kiemeli ez az osztályfő is az osztály­főnöki órák jó hatásait: elmondják élményeiket s a közös megbeszélés egymás erényeinek és hibáinak igazságos értékelésére szoktatja őket. A tükör néha torzít, de az osztályfő korrigálására megbízható kép lesz a torzulatokból. Eltűnnek így a dacos, mindent vállrándítással fogadó diáktípusok, de eltűnnek a romantikus „hősök" is, akik a nemtanulás­41

Next

/
Thumbnails
Contents