Katolikus gimnázium, Miskolc, 1934

megálmodott képpé alakulnak, mert a holt anyag fölött ott áll az élő művész. < Ibsen Peer Gynt-jében van egy gyönyörű halotti beszéd. A pap egy gyávának bélyegzett ember küzdelmes életét mutatja be, mert sorozás előtt jobbkezének mutatóújját levágta, hogy be ne sorozzák. így szól az örökéletű rész: ( Peer Gynt: V. felv. ....Félévvel később jött közénk e helyre ő, anyja, jegyese és kis fia, Kis földet vett — már rég nem volt mívelve — Ugyancsak jól kellett dolgoznia. Amint tehette, meg is esküdött, Kunyhót épített, földjét dolgozá, De munkáján az Isten őrködött S adott dúsan áldást, kalászt reá. Ha jött templomba, kezét eltakarta, De hogyha otthon senki sem zavarta, Kilenc új jávai tízért dolgozott, f De tavasszal a víz kiáradott. Éltén kívül semmije sem maradt. S ő újra izzad a dolog alatt, Erdőt irt és egy védettebb helyen Kunyhót épít, hol a vízár nem éri. Két évre egy lavina hirtelen Alázuhan s földönfutóvá teszi. S ő küzd tovább s munkál rendületlen, Ás, fúr, farag, hogy verejtéke húll, S nem hullt a hó még és befejezetten A harmadik ház, mely magasba nyúl. Három fia született, szép fiúk, Már iskolába kellett járniuk, Az út veszélyes, alig nyomnyi széles, Ki rajta jár, mindjárt szédülést érez. S hogyan segített rajta? A legnagyobbat Kötélre vette, azon lebocsájtja, A többit karra vette, hátra. így küzdve értük: ők sokra jutottak. S mi lett a hála érte? Mind elment rég, Az újvilágban mind meggazdagodtak, S apjuk jóságát végkép elfeledték.... Kir. Kat. Gimnázium Értesítője 2 17