Katolikus gimnázium, Miskolc, 1932

4 és felfrissülést merítő jó tanár. Azért szorgalmazta a katolikus ta­nárok nevelőházát, hogy gondot vegyen le a tanárok válláról ; azért dolgozott gyűléseken, azért írt a lapokban, azért elnökösködött az egyesületekben, azért informált, azért vezetett, hogy megmentse a magyar tanárcsaládokat a kishitűségtől. Az ország nyomorúságos állapota és szegénysége nem engedte meg, hogy valóra váltsa fő életeszményét, azt, hogy minden jól föl­szerelt iskolában istenfélő, anyilag független, jól képzett, csak az is­kolának élő, a családi élet melegéből táplálkozó tanárai legyenek édes hazánknak, a lerongyolt Magyarországnak. De így se végzett félmunkát. Erőt és türelmet szuggerált egyéniségével, amelynek nyu­galmát és puritán egyszerűségét nem nem rendítette semmi. Mikor ránéztünk és egy-egy líraibb pillanatban gondjainkat panaszoltuk Neki, ott csillogott a szeme sarkában ez az áldott bölcseség: Alios iam vidimus ventos. Sokszor jut eszünkbe: ő a hadnagy, mi a honvéd, a csata áll, fegyverek ropognak, a honvéd már-már összeesik, a hadnagy is lát­hatatlan sebet hordoz, de azért harsányan ezt kiáltja: Csak előre édes fiam ! Igen. Engedje meg őméltósága, a Signum laudis-os magyar ka­tonakapitány, hogy búcsúzásul mély tisztelettel szorítsuk meg a kezét, azt a magyarságért kemény, vezető kezet, és nyugtassuk meg ezt a mindig csak befelé nyilatkozó, edzett és mégis meleg magyar szívet, hogy belenéztünk a gazdája életébe. Belenézve nagy erényeket láttunk meg benne, olyanokat, melyekre legnagyobb szükségünk van : a kapi­tány erényeinek útmutatása szerint, ha igénytelen egyszerűségben is, de élni fogunk, tenni fogunk dobtalan buzgalommal Istenért és a ma­gyarságért. * Néhány kei-esetlen szóval, de annál mélyebb érzésekkel köszönt­jük e helyről Dr. Acsay István utódját, Dr. KEMENES ILLÉS főigaz­gató urat. Egyéniségének gyökérszálai Pannonhalmáról erednek, on­nan, ahol a magyarság Krisztusban újjászületett vízből és Szentlélek­ből, ahonnan történelmi életére megindult. Aki Pannonhalmáról jön, annak mind a négy anyaszél csudálatos magyar történelmet süvít a fü­lébe, de úgy, hogy á lelke is megrendül belé. Aki Pannonhalmáról jön, annak a magyar múlt nyomában a magyar jelen is olyan élet, mintha drámai történés volna. Szereplői, eseményei, vágyai és reményei mind-mind csupa élet: azért, mert akinek él a mult, annak a jelen sem lehet elgondolás és abstractio. Hozta hát Isten ! Adja az Ég, hogy az élő mult nyomán életnek lássa a jelent és Isten kegyelmével legyen ereje ahhoz, hogy életből fakadjanak a cél­kitűzései és a magyar életnek szóljanak a megoldásai!

Next

/
Thumbnails
Contents