Katolikus gimnázium, Miskolc, 1932

27 A dolgozatok általában különös figyelmünk tárgya voltak nem •csak a magyarból, hanem az idegen nyelvekből is. Harsányi Sándor kollégánk egyik konferenciánkon igen alapos, igen gyakorlati megvilágításba helyezte ezt a kérdést. Ha a nyelvi dolgozat lebírhatatlan nehézségek elé állítja az átlagot, akkor rombol, önbizalmat és munkakedvet gyilkol ; ha olyan könnyű, hogy fejtörésre nincs benne semmi szükség, akkor hiábavaló. Az öntevékenységnek és találékonyságnak elsőrendű tényezője, ha jól kezeljük. A jó kezelés legelső feltétele, hogy teljes biztonságot teremtsünk a dolgozó lelkében. Ehhez föltétlenül szükséges, hogy a figyelem sokfelé ne aprózódjék a szövegekben, mert fiziológiailag teljesen tisztázott dolog, hány egyszerű tényre terjedhet ki egyszerre a figyelemhullám átfogóképessége. Az is bizonyos, hogy sok sikerületlen dolgozat, egy csomó elégtelen-zuhatag az osztályban teljes mértékben erőszegő. Szuggesztívtényezők, mint pl. az aktív vezetés hiánya különösen ideges gyermekeknél kedvezőtlenebbre módosítják az eredményt. A szókincsben és nyelvtörvények begyakorlottságában való bizonytalanság mind figyelemcsorbító és bizalomcsonkító tényezők. Mindent összevéve : a dolgozat rendszerint csak teljesen hiánytalan idegrendszerű és kifogástalanul előkészített tanulóknak jár teljes sikerrel. Minden dolgozat beszámításánál irányadó, hogy a közvetlen vezetés alatt felmutatott eredményt legalább is egy fokkal jobb lehet, mint a magára hagyott tanuló teljesítménye. A földrajztanulás nehézségeit is sokszor megbeszéltük. A földrajzi nevek megtanulását szótanulásnak is minősítettük. Ezért az összefüggéstelen és sokszor nehéz helyesírású és még nehezebb kimondású idegen szavak megtanulásának lélektani törvényeit alkalmaztuk rájuk tábláraírással, fölíratással, kimondatással és ismétlésekkel. A földrajzi tájegységeket, folyó- és hegy rendszereket színes krétával készült sok vázlattal iparkodtunk megértetni és tudatba rögzíteni. Ahol csak lehetett, gyakorlati utalásokkal a tanulók érmékét akartuk felébreszteni a földrajz és természetrajz révén a magyarság gazdasági élete irányában: a méhecskéről nemcsak mint biologiai és társadalmi érdekességről, hanem mint gazdasági jelenségről is tárgyaltunk ; ugyanúgy a nyúlról, a tyúkról, a libáról, vagy a gyümölcsfáról, vagy ellenségeiről szóló tanításainkban. A fizikában is nagy súlyt vetettünk a gyakorlati életre az alsó fokon csak úgy, mint a felsőn. Fizikai és természetrajzi gyakorlataink egyenesen ezt a célt tartották szem előtt, hogy fiaink gyákorlati életösztöne ne az egyoldalú elmélet vizein evezzen, hanem fölfedezze és megsze-